A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Dömötör János: A Tornyai-hagyaték története

rendkívüli fájdalmas lábtörése ellenére. Ez a város beadványa szerint a festőművész halálának nagyrészbeni okozójává lett."'

1 A bíróság széleskörű bizonyítást rendel el az ügy tisztázására. Több mint tíz tanút hallgatnak ki és szakértői véleményeket szereznek be. így mindenekelőtt a kényszer, illetőleg megtévesztés fennállásának lehetőségével kapcsolatban kórházi és kezelőorvosai véleményének meghallgatásával tisztázta a bíróság Tornyai utolsó évekbeni szellemi állapotát, ítélőképességét. A kihallgatott kórházi orvosok (Dr. Genersich Antal igazgató főorvos, Dr. Wirth Márton belgyógyász főorvos), továbbá Dr. Mészáros Pál, Tornyai hosszú időn át volt kezelőorvosa, egyöntetűen vallották azt, hogy Tornyai értelmileg és szellemileg élete végéig teljesen beszámítható állapotban volt. A mintegy három évtizeddel korábban jelentkező luesét rendszeresen kezeltette, és abból kifolyólag csak járási zavarai keletkeztek, szellemi képessége semmiféle zavart, vagy csorbát nem szenvedett. Ugyancsak a kihallgatott orvostanúk vallomása igazolta, hogy Tornyai leérkezésekor valóban panaszkodott feleségére. Ezekből a megnyilatkozásokból nyilvánvalóvá vált: a közöttük levő kapcsolat megromlása is közrejátszott abban, hogy Tornyai Vásárhelyre költözött. A későbbiekben azonban megváltozott ez a helyzet és bensőséges házastársi kapcsolat kialakulásának külső jeleit tapasztalták a tanúk. Nem sikerült a városnak bizonyítani — már a dolog természeténél fogva sem —, hogy Tornyai Budapestre szállítása akarata ellenére és megtévesztéssel történt volna. Erre vonatkozóan a szállítást végző személygépkocsi vezető nem tudott felvilágosítást adni. A beszálláskor arra járt és kihallgatott tanú pedig csak jajgatást halott, ami természetesen adódhatott a mozgási nehézségek által előidézett fizikai fájdalomból is.

52 Az özvegy becsatolta a 8843-as sz. elszámolást, amelynek értelmében 1936. április 20-án 13 db képet átadott aukcióra 400 pengő előleg felvétele mellett. A 13 kép címe a következő: Téli táj, Park részlet, Mártélyi táj, Napfény eső után, Ajtó, Barátok kertje, Kertészlak, Magyarszoba, Erdő ősszel, Reggeli seprés, Kiöntött a Tisza, Napsütés a Parkban, Eresz alól. Valamennyi olajfestmény. Minthogy a kiállított elszámolás méretet nem tüntet fel, és mert a képek jelentős részének címe nagyon is általános (Park részlet, Téli táj stb.) az azonosítás igen nehéz és további sorsuk követése majdnem lehetetlen.

53 A perlekedés előrehaladtával Tornyai özvegye 1937. május 8-án tett bejelentésével úgy változtatta meg követelését, hogy lemondott a Tornyai képek kiadásáról és helyette özvegyi jogának sérelme miatt évjáradékot kért megállapítani. Természetbeni kiadásra irányuló igényét csak a Mari képekre tartotta fenn.

54 A per során kihallgatták Tornyai Jánosnét is, akinek a bíróság előtti vallomása és korábbi sajtónyilatkozata nem áll összhangban. Mint már hivatkoztam, a sajtónyilatkozatban több kép biztonságba helyezéséről beszélt és azt állította, hogy azok megvannak. A bírósági kihallgatás során azonban már semmit sem tud ezekről, sőt azt állítja, hogy azokat Vásárhelyre leküldte.

53 A Mari képekkel kapcsolatban egyébként egy másik per is indult, melyre a későbbiekben majd visszatérünk. 51 Szegedi Törvényszék P. 7324/1936./3. 52 Fenti számú periratok 17-es jegyzőkönyve. 53 Postatakarékpénztár árverési csarnok 8843. elszámolás. Fotókópiában periratokhoz csatolva. 54 Periratok 17-es jegyzőkönyv 11. oldal. 55 Periratok 1937. júl. 5. 25. jelzésű jegyzőkönyv.