A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)
Szelesi Zoltán: Lajos Károlyi
1957: Károlyi Lajos-emlékkiállítás katalógusa, Szeged. 1957. október. Szelesi Zoltán: Juhász Gyula Károlyi Lajosról. Tiszatáj, 1957. okt. Szelesi Zoltán: Károlyi Lajos. Délm. 1957. okt. 23. Ma Károlyi Lajos-emlékest a szegedi képtárban. Délm. 1957. okt. 24. Károlyi Lajos-emlékest. Délm. 1957. okt. 26. Képzőművészeti figyelő — Tiszatáj, 1957. nov. Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1957. Szeged, 1957. 202—213. Károlyi Lajos-emlékkiállítás nyílik Vásárhelyen. Csongrád megyei Hírlap, 1957. nov. 23. Károlyi Lajos emlékkiállítás Hódmezővásárhelyen. Csongrád megyei Hírlap, 1957. nov. 26. 1958: Juhász Gyula: örökség, Bp. 1958. I. 305—307. Szelesi Zoltán: Szeged új képzőművészete. Tiszatáj, 1958. nov. Szegedi képzőművészek retrospektiv kiállítása 1945—1958. Katalógus. Szeged, 1958. Károlyi Lajosról hangzik el előadás a TIT makói klubjában. Csongrád megyei Hírlap, 1958. dec. 11. 1959: [Lőkös Zoltán] (1. z.): A tiszai táj ihletett festője. Délm. 1929. máj. 20. Nyári Tárlat. Délm. 1959. júl. 24. Csongrád megyei Képzőművészeti Kiállítás. Katalógus. Szeged. 1959. 5. Az Alföld a festészetben. Katalógus. Bp. 1959. 22. Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete a Tanácsköztársaság idején. — Tanácsköztársaság Csongrád megyében. Hmvhely. 1959. 157—168. Szelesi Zoltán. Vásárhelyi művészélet 1958-ban. — Csongrád megyei Tanulmányok. Hmvhely. 1959. 1. sz. 43—44, 46. Szelesi Zoltán: Juhász Gyula és Károlyi Lajos (megjelenik a kiadás alatt levő Juhász Gyula Emlékkönyvben. — Paku Imre szerk.) LAJOS KAROLYI (1877—1927) (Auszug) Lajos Károlyi gehört zu denjenigen Gestalten der neueren ungarischen Malerei, deren Leben am eigenartigsten war. Er wurde am 16. Juli 1877 geboren. Sein Vater war ein tüchtiger Schuster (Tschismenmacher) der Stadt. Er strab an einer Erkältungskrankheit, die er sich während des Szegeder Hochwassers (1879) zugezogen hatte. Die Mutter Marie Malatinszky, heiratete noch einmal, aber auch sie ist bald darauf hingeschieden. Der früh verwaiste Knabe wurde anfangs von seinem Stiefvater Mátyás Martinovics, der Forstbeamter war, erzogen, dann von seinem dreizehnten Lebensjahr angefangen von seinem Onkel, dem Szegeder Gastwirt, György Malatinszky. Nach der Efwerbung des Abiturs in dem städtischen Gymnasium der Piaristen (1895) reiste er nach München, um sich dort zum Kunstmaler auszubilden. Doch sagte die von dem Leben abgesonderte, trockene Unterrichtsmethode dem poetisch eingestellten jungen Mann, der ein Naturliebhaber war, durchaus nicht zu. Enttäuscht kehrte er heim in die Wälder an der Draumündung, zu seinem Stiefvater mit dem Vorhaben, den Beruf zu ändern und Förster zu werden, Doch hat er in der seelenheilenden Umgebung der reichen Schatten spendenden alten Bäume seine Arbeitslust recht bald wiedererlangt und die Sehnsucht nach der Kunst flammte in ihm wieder auf. 170
