A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)
Juhász Antal: Vízimalmok a szegedi Tiszán
korábbi vízimalomtulajdonosnak is. 30 Voltak azután olyan vízimolnárok, akik nem a technikailag fejlettebb gőzmalmokba mentek, hanem szélmalomban folytatták mesterségüket. Ilyen pl. Szabó Kalmár Ferenc, akinek a Maroson volt vízimalma az 1890-es években és miután azt eladta, szélmolnár lett. 31 A vízimalmokban felnőtt nemzedék később olyan híressé tette a szegedi molnármesterséget, hogy messze vidékről szegedi molnárokat hívtak a paprikamalmokba. Ha a szegedi vízimalmokról beszélünk, röviden meg kell emlékeznünk a közeli Maros folyóban működő malmokról is, hiszen azokat szintén a szegedi superplaccokon készítették. A marosi vízimalmok tovább állták a gőzmalmok versenyét, mint a szegediek. A Maros magyarországi szakaszán Szegedtől Nagylakig még 1924-ben is 3 vízimalom őrölt: 1 Bökény alatt, 2 pedig Apátfalván. A bökényit később eladták Romániába, az egyik apátfalvit 1925 telén elpusztította a zajló jég, a harmadikat azonban - amely a Marczika-család tulajdonában volt - még 1931-ben is látták őrölni, bár ekkor már igen rozoga állapotban volt. 32 A régi tiszai vízimalmok sajnos nyomtalanul eltűntek. A vízimolnárság kihalása után a megrongálódott malmokat feltüzelték vagy szigetelőnek használták fel, a jó állapotban levő malmokat pedig leúsztatták a Tiszán akkor még elmaradottabb vidékekre, ahol tovább tartott a vízimalmi őrlés. A régi szegedi vízimalmok szerkezetéről és őrlési technikájáról a szegedi Móra Ferenc Múzeumban levő kis vízimalom-modell bizonykodik, amelyet 1863-ban Kocsis Imre szegedi műmolnár készített. A modell ma már nem teljes, egyes alkatrészei hiányoznak, de még mindig alkalmas arra, hogy Kovács János leírása és a régi öregek elbeszélései alapján rekonstruálni tudjuk teljes berendezését és őrlési technikáját. A Szegedi Híradó 1863-ban beszámolt arról, milyen nagy sikert aratott az említett szegedi malom-minta egy országos kiállításon, és ebből az alkalomból a legapróbb részletekig közölte a modell adatait. A méreteket innen vesszük át, természetesen az akkor használt mértékegységekkel és megjelölésekkel. 33 A szegedi vízimalmok szerkezetéről és belső díszítéséről Kovács János leírásából szerzett eddigi ismereteinket néhány kiegészítéssel mi is bővíthetjük. Л vízimalom két hajótestből: a hajóházból és a tárhajóból állott. Ezeken nyugodott a vízimalomkerék (szegedi tájszóval: késség) tengelye. Amint a méretekből is ki30 Ilia Mihály földműves, Tápé. 31 Palotás László földműves, szül.: 1886. Szeged. 32 Banner János: Szegedi «vízi élet. Népünk és Nyelvünk. 1929. 117. 33 Szegedi Híradó, 1863. 29. — A cikk szerint a modell 1:1780 kicsinyítésben mintázza a tiszai vízimalmot. Ez tévedés lehet, mert így képtelenül nagy számokat kapunk. Viszont ha két tizedest elhagyunk, a valószínű és hihető adatokat kapjuk. — „A malomházhajó H: 3'3"; Sz: 1'1"9"'; M: 7"3'"; háztető M: 5"6'"; nagy fogaskerék átmérője: 11"6'"; kis fogaskerék átmérője: 7"; kőpad M: 5"; Sz: 4"6" : ; malomkő átmérője: 3"7'", M: 1"6'"; malomkőlyuk: 9"; alsókő vastagsága: 9'"; garad nagysága: 3"; mélysége: 2"6'"; kőpadágas M: Г; Sz: 1"9'"; alsó-felsőkengyel vastagsága: 4'"; Sz: 9'"; vashíd vastagság: 11'"; Sz: 10'"; korongvas vastagsága: 5'", H: 4"; serpenyő átmérője: 6"; szitaláb vastagsága: 6'", M: 5"; lisztszekrény H: 5", Sz: 2", M: 5"; a két hajót összetartó gerendázat H: 3'9", a gerenda vastagsága: Г'Г"; nagy tengely H: 2'10", vastagsága: 1"7'"; völgyhajó H: 2'11", Sz: 6", mélysége: 4"9'"; vízikerék(késség) H: 2', átmérője: Г6"; a küllők vastagsága: 3'", a hajtottvány Sz: 5'", vastagsága: 1/8'", Sz: Y'V"; ... Áll pedig az egész vízikerék 60 nagy, 60 kisküllőből és 60 hajtottványból, 24 db deszkából, így összesen 204 darabból. A vízfogó rúd H: 5", az idetartozó deszka Sz: VV"; a gugora H: 3"6'"', vastagsága: 11'", Adatok a mértékegységek átszámításához: 1 vonal Г" 2,195 mm 1 hüvelyk 1" 12 vonal 2,634 cm 1 láb V . 12 hüvelyk. 31,608 cm 133
