A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Juhász Antal: Vízimalmok a szegedi Tiszán

A XIX. század első negyedében nem szaporodott a szegedi vízimalmok száma. Ennek véleményünk szerint két fő oka lehetett. A város történetírói feljegyzik, hogy a század elején Szegedet gyakran pusztították árvizek, amik bizonyára sokáig akadályozták a malomépítést és elsüllyesztették, vagy megrongálták a védtelen helyen horA SZEGEDI VÍZIMALMOK ELHELYEZKEDÉSE gonyzó malmokat. Másrészt a régi tanácsi iratokból kiderült, hogy a vízimalmok ekkor már akadályozták a hajózást. 1828-ban 68 vízimalom őrölt a szegedi Tiszán, és a városban ugyanekkor 36 szárazmalom működött.

8 Tehát míg a szárazmalmok száma az utolsó három évtizedben nőtt, a vízimalmok közül jónéhány elpusztult az előző századvégi állományhoz képest. Ugyanekkor 76 molnár volt a városban. A vízimalomtulajdoя SZÁL. 1828. évi népességi összeírás. 9 SZÁL. Az 1828. évi népességi összeírás iratai. 9 Évkönyv 129