A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)
Juhász Antal: Vízimalmok a szegedi Tiszán
nosok a legritkább esetben voltak egyúttal molnárok, 9 a malomgazdák rendszerint módos kereskedők vagy iparosok, míg a molnárok a szegényebb néposztályhoz tartoztak. A múlt század elején a szegedi malomépítők már az ország más vidékeire is készítettek vízimalmokat. Szegedről vittek malmokat a felső- és alsó-Tisza, a Duna, Dráva, Száva és a Maros mentén fekvő városokba. A Maros Csanád megyei részén 1919-ben 12 vízimalom őrölt. 10 A szegedi malomépítő ipar folyamatos termelésére és a szükségletek növekedésére utal, hogy néhány évvel később, 1828-ban már 16 vízimalom őrölt ezen a folyószakaszon. 11 A szegedi malomépítők országos hírnevét az magyarázza, hogy ők építették a legszebb vízimalmokat. Az alsó- és felsővárosi „superplacc"-ókon épült vízimalmok nemcsak pontos szerkezetükkel, építési szilárdságukkal tűntek ki, hanem csinos, mutatós külsejükkel is. Kovács János szerint „a tetszetős, szép és igazi formát 1830-tól kezdődően találjuk meg a szegedi vízimalmokon", éppúgy, mint a hajókon. Ettől kezdve faragják ki a hajón a bőgős orrtőkét, a hajókat keskenyre építik, ezzel víz ellenében is jól tudják úsztatni. A bőgős orrtőke megjelenik a vízimalmokon is, a hajóház szép magyaros házat mintáz, a belső alkatrészeket, gerendákat fafaragványok díszítik. A szépen díszített, amellett erős, szilárd szerkezetű szegedi vízimalmok tehát kapósak voltak szerte az országban. Közben a helyi szükségletek is növekedtek. 1845-ben 79 vízimalom őrölt Szegednél a Tiszán, a század közepén Fényes Elek 80-at említ, 12 1859-ben pedig már 90-re emelkedett a számuk. A XIX. század közepe volt a szegedi vízimalmok fénykora. Később az 50-es években alakuló, majd a kiegyezés után rohamosan fejlődő gőzmalmok versenye kiszorította a termelésből a régi technikával és lassabban őrlő vízimalmokat.. A város és a környékbeli faluk lakossága a maga szükségletére egy ideig még vízimalomban őrletett, de a kivitelre kerülő lisztet már gőzmalmok őrölték. Később a fiatalok inkább gőzmalomba vitték búzájukat, mert ott gyorsabban őröltek, és a lisztet a korpától különválasztották. Egyre kevesebb lett a vízimalmok munkája, így a század harmadik negyedében újat már nem építettek, a meglevő régi malmok pedig rongálódtak, minden évben elpusztult jónéhány. Az alsóvárosi vízimalmok, ahogy a gabonaőrlésből kiszorultak, áttértek a paprikaőrlésre. A gőzmalmok versenye azonban hamarosan ott is fenyegette a vízimolnárokat. 1876-ban Dobóczky Mihály szűcsmester felépítette az első gőzerővel hajtott paprikamalmot Szegeden. 13 Az irigy vízimolnárok bosszút is álltak rajta: háromszor gyújtották fel a malmát. A gőzmalmok versenye miatt az 1860-as évektől kezdve folytonosan csökkent a. Tiszán működő vízimalmok száma. 1876-ban már csak 76 malom őrölt. 14 1889-ben a koratavaszi áradáskor a zajló jég a vasúti hídnál megtorlódott, a Maroson úszó jégtáblák a jégtorlasz miatt visszaszorultak a Tiszába Tápé és Algyő felé, és ott összetörték a telelő vízimalmokat. Az öregek emlékezete szerint 13 korábban a felsővárosi és a tápai parton működő vízimalom pusztult el ekkor, összeroncsolt maradványaikat szétverték és feltüzelték. A megrongálódott vízimalmok közül hármat építettek újra:. kettő a Nagyiván-testvéreké volt, egy pedig az öreg Pécskayé. 15 Ez a nagy pusztulás a feljegyzett számadatokban is tükröződik. A század végén,, 1895. júliusában már csak 14 vízimalom működött: 5 Felsővárosnál, 9 Alsóvárosnál,. 10 SZÁL. A csanádmegyei püspöki uradalom kimutatása 1819-ből az adózó malmokról. 11 SZÁL. Előbbi kimutatás 1828-ból. 12 Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest. 1851. 13 Bálint Sándor: Szegedi Szótár. Bp. 1957. II. 14 Budapesti kereskedelmi és iparkamara jelentése. Bp. 1877. Lásd: Reizner III. 481. 15 Adatközlő: Lippai Imre, szül.: 1876. Szeged-Felsőváros. 130