A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Banner János: Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek?

MIT ADOTT HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A MAGYAR RÉGÉSZETNEK? Ha az előadást

1 három évvel ezelőtt kellett volna megtartanom, kis túlzással ezt a címet adhattam volna neki: Kétszáz évvel ezelőtt kezdődtek a hódmezővásárhelyi régészeti kutatások. Természetesen ez így nem lett volna teljesen igaz, de lett volna benne igazság. Az első hiteles adatunk ugyanis 1753-ból való és a református egyház jegyzőkönyvében maradt ránk, abban a verses krónikában, amelyet Szőnyi Benjámin hódmezővásárhelyi lelkész írt e város keletkezéséről s viszontagságairól. Ennek a krónikának első része: »Hódmezővásárhelynek hollétéről és régi dolgairól« szól. Idézzük úgy, ahogy a Rómer Flóris szerkesztette Archaeológiai Értesítő 1872. évi VI. kötetében található: »Egy felől a várost nagy tó mosdogálja, Hold-vizének hívják; félhold a formája. Sokszor, hogy a tónak túlsó partján jártam: Egy tenyérnyi vastag cserepeket láttam, Mik lettének légyen? amidőn forgattam: Lenni test-hamv rejtő vedreknek találtam.«

2 Szűkszavú ez a feljegyzés és mégis értékes, mert ennél régebbit Alföldünkről csak egyet ismerünk. Azt, amelyik az 1750-ben Szentesen írni kezdett ún. Petrák-krónikában van.

3 Jellemző írójára is, aki talán debreceni diák korában,vagy talán már vásárhelyi pap korában

4 tett külföldi utazása során láthatott hasonlókat, de magyar elnevezését sem itt, sem ott nem hallhatta. És ez természetes is. Gyűjteményeink, múzeumaink még nem voltak abban az időben. A még 1696-ban alapított kézdivásárhelyi katolikus gimnáziumi régiséggyűjteményt

5 nem ismerhette a sok anyagi nehézséggel küzdő, rokoni kegyelem kenyéren felnőtt Szőnyi Benjámin. A nagyenyedi Bethlen-Kollégiumban 1793-ban keletkezett első magyar múzeum

6 alapításakor pedig már néhány éve a vásárhelyi földben nyugodott

7 az első, régiségeket értékelő, vagy inkább azok fölött elmélkedő, idegenből ideszakadt férfiú. 1 Elhangzott a Hódmezővásárhelyi Hét előadásai keretében 1956. október 11-én. Az elveszett eredeti kéziratot a szerző jegyzetei alapján közli. 2 AÉ. 1872. VI. 59—60. 3 Zalotay E., Csongrád vármegye őskori települése. Dolg. 1932. VIII. 52. 4 Szeremlei S., Hódmezővásárhely története (továbbiakban Szeremlei). V. 1145. 5 Magyar Minerva. V 1915. 310. 6 Szilády Z., Az első magyar múzeum. Lukinics I., Nagyenyedi Album. 1926. 214. 7 1794. szeptember 17. Szeremlei. V. 1145. 133