A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

†Jáki Gyula: Szeged a tüdőbajosok egykori téli gyógyhelye

SZEGED A TÜDÖBAJOSOK EGYKORI TÉLI GYÓGYHELYE A majdnem százesztendős, pontosan 1859-ben a neves szegedi nyomdász, Burger Zsigmond betűivel készült nyolcvanlapos füzet Szegedet a mellbajosok téli tartózkodási helyének ajánlja. A német nyelven írott mű teljes címe: Szegedin als Winteraufenthalt für Brustleidende im Vergleiche mit Venedig, magyarul: Szeged, a mellbajosok téli tartózkodási helye Velencével összehasonlítva. Szerzője Altstädter Mór, a bölcsészet, az orvostudomány és a sebészet tudora, a szülészet magistère, szegedi gyakorló orvos. Szinnyei ezt a munkáját mondja Altstädter főművének. Életrajzi adataiból csak azt közli, hogy szegedi gyakorló orvos volt és 1871-ben, 46 éves korában halt meg. 1825-ben született, és amint a főművének ítélt munkájában olvashattuk, Veszprémben. Bécsben szerzett orvosi oklevelet, szülővárosában folytatott gyakorlatot, majd 1855-ben Szegeden telepedett le. Itt a es. kir. bécsi meteorológiai központi intézet megbízásából végzett megfigyeléseket. Űj környezetében nagyon jól érezhette magát, hamarosan bekapcsolódott a város életébe. Tagja volt a Palánki Kaszinónak. Hitközsége iskolaszéki tagnak, majd hitközségi képviselőnek választotta. A Burger nyomdában saját költségén kiadott, említett füzetén kívül más közleményei is jelentek meg. Az Orvosi Hetilap 1859. évi 40. és 42. számában »Szegei sziksós tavairól és légkörének nedvességi forrásairól éghajlati szempontból« megjelent cikkében ugyancsak Szeged városával és anak légköri viszonyaival foglalkozik. Ezt a tanulmányát a Szegedi Híradó is közölte az ez évi 55. és 56. számában, a szerkesztő következő megjegyzésével: »Szerző úr szívességéből közöljük ezen már a bécsi és a pesti orvosi lapokban is megjelent helyi egészségügyünket közelről érdeklő dolgozatot.« A Szegedi Híradó munkatársai között találjuk nevét. A lap 1859. évi 12. száma bejelenti olvasóinak, hogy »a helybeli időviszony és légköri állapot leírását találják« majd hasábjain és megindokolja, miért közlik ezeket. »Valamint a tudomány — írja — úgy a nemzetgazdászat követeli tőlünk. Mindkettőnkre nézve fontos a légköri állapot mivolta; mert a tudós úgy, mint az okszerű gazda ebből meríti tapasztalatait s teendőit ez után intézi. Kötelességünknek tartjuk itt megemlíteni, hogy ... a légköri állapotot Altstädter Mór orvostudor úr... hazafias szívességének köszönhetjük.« A következő évi előfizetési felhívásban közlik, hogy »az időjárásnak lég- és hőmérséknek szintén van rovata lapunknak.« Az 1862. évi Orvosi Hetilap hasábjain újra a szegedi állóvizekről, azok egészségügyi kérdéséről ír Altstädter. Az állóvizek miatt Szeged »mint a legveszedelmesebb és leggyakoribb váltólázak, valamint több más senyvek székhelye és forrása kiáltatott ki.« »Mint rémkép lebegett e tekintetben az ország saját fiai előtt.« Egy bécsi lap megállapította, hogy Szeged »egészségügyi tekintetben elhírhedt vidék középpontja.« Indítványokat tesz, miként lehetne ezen az egész171