A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Banner János: Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek?

készletével mutatott kapcsolatot. Felmerülhetett az a gondolat, hogy a két temető azon a területen lehetett egymással érintkezésben, amely az épületek miatt hozzáférhetetlen volt. Ezt a gondolatot azonban utólag, a térkép tanul­mányozása alapján el kell vetnünk, mert a két temető e területhez legköze­lebb eső sírjai is távolabb vannak az épületektől, 1 hogysem a kettő közötti kap­csolatot fel lehessen tételezni. A tanya hozzáférhető területének teljes feltárása mindenesetre bizonyí­totta, hogy a két kultúra semmi szín alatt nem egyidejű, s ezen a területen át­menet sincs a kettő között. Egyébként ezen a telepen is több kultúra volt kép­viselve, így a Körös kultúra (a jelenségeken kívül 8 sírral), korarézkor, java­rézkor, korai bronzkor, korai vaskor, magyar középkor. Ennél is nagyobb jelentősége volt a bodzásparti ásatásoknak, 46 ahol (és ez minden településre alkalmas, megfelelő fekvésű lelőhelyen, így van a város határában is) kultúrák váltották egymást, hol valóban egymásután következve, hol nagyobb időközökre üresen hagyva a területet. Itt is lakott a Körös-kul­túra, majd a később a korarézkori polgári s a később, utána következő péceli kultúra s végül a korai vaskor embere, hogy hátrahagyott emlékeiket a min­denütt megjelenő szarmaták bolygassák meg, saját maguknak helyet csinálva. Általános régészeti szempontból nagy jelentőségű a polgári és péceli kul­túrák egymásra következése, itt előkerült gazdag leletanyaguk egy részének időrendi szempontból fontos, jól megfigyelhető elhelyezkedése. A péceli kultúra időrendje tisztázottnak látszott a kiskőrösi 47 bodrogkeresz­túri temető elhelyezésével, de lefelé nem ismertük közvetlen elődjét. Itt egy gödör alján, polgári kultúrába tartozó szimbolikus és zsugorított csontvázas sír úgy helyezkedett el, hogy a fölötte lévő föld tetején a péceli kultúrára annyira jellegzetes állattemetkezés foglalt helyet, kétségtelen bizonyítékául annak, hogy a polgári kultúra időrendben megelőzte 1 a péceli kultúrát. De fontos volt ez az ásatás rnás szempontból is. A péceli kul f úra formakész­letét alig, emberének mindennapi életét sehogy se ismertük. Itt a telepen csak­nem minden élet jelenségével, feltételezett lakóházával, általánosan ismert hulladékgödreivel, tűzhelyeivel, edény temetkezéseivel, állati és emberi sír­jaival egyaránt megismerkedtünk s az előző kultúrák emberétől úgyszólván semmiben sem különböző életét is megrajzolhattuk. A gazdag leletanyag, főleg annak pontosan kiegészíthető része alapjául szolgálhatott az egész hazai lelet-r anyag összegyűjtésének. A hiteles leletek alapján már nem volt nehéz vala­mennyi magyar múzeum, legtöbbször szórványosan előkerült raktári anyagá­ból összeválogatni a kultúra formakészletét s a külföldi irodalom adatainak figyelembevételével megírni a kultúra monográfiáját. 48 Két nagy ősrégészeti monográfia — a Körös- és péceli kultúra — megírá­sához tehát a város területén végzett kutatások adták meg a hitelesy jól meg­figyelt jelenségeken nyugvó alapot. Időrendben nagyot kell ugranunk, hogy általános szempontból is jelen­tős leletekről számolhassunk be. A zóki kultúra szórványos töredékei mellett,. csak azokat az előkerülésükkor fel nem ismerhető edényformákat említhet­46 Dolg. 1935. 126—144; FA. 1939. 13—23. Banner J. 47 Csalogovics J., Die neue aufgedeckte neolithische Siedlung und das kupfer­zeitliche Gräberfeld von Kiskörös. P. Z. 1931. 102—115. 48 Banner J., Die Péceler Kultur. Korek József közreműködésével. АН. XXXV. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom