A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)
Banner János: Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek?
készletével mutatott kapcsolatot. Felmerülhetett az a gondolat, hogy a két temető azon a területen lehetett egymással érintkezésben, amely az épületek miatt hozzáférhetetlen volt. Ezt a gondolatot azonban utólag, a térkép tanulmányozása alapján el kell vetnünk, mert a két temető e területhez legközelebb eső sírjai is távolabb vannak az épületektől, 1 hogysem a kettő közötti kapcsolatot fel lehessen tételezni. A tanya hozzáférhető területének teljes feltárása mindenesetre bizonyította, hogy a két kultúra semmi szín alatt nem egyidejű, s ezen a területen átmenet sincs a kettő között. Egyébként ezen a telepen is több kultúra volt képviselve, így a Körös kultúra (a jelenségeken kívül 8 sírral), korarézkor, javarézkor, korai bronzkor, korai vaskor, magyar középkor. Ennél is nagyobb jelentősége volt a bodzásparti ásatásoknak, 46 ahol (és ez minden településre alkalmas, megfelelő fekvésű lelőhelyen, így van a város határában is) kultúrák váltották egymást, hol valóban egymásután következve, hol nagyobb időközökre üresen hagyva a területet. Itt is lakott a Körös-kultúra, majd a később a korarézkori polgári s a később, utána következő péceli kultúra s végül a korai vaskor embere, hogy hátrahagyott emlékeiket a mindenütt megjelenő szarmaták bolygassák meg, saját maguknak helyet csinálva. Általános régészeti szempontból nagy jelentőségű a polgári és péceli kultúrák egymásra következése, itt előkerült gazdag leletanyaguk egy részének időrendi szempontból fontos, jól megfigyelhető elhelyezkedése. A péceli kultúra időrendje tisztázottnak látszott a kiskőrösi 47 bodrogkeresztúri temető elhelyezésével, de lefelé nem ismertük közvetlen elődjét. Itt egy gödör alján, polgári kultúrába tartozó szimbolikus és zsugorított csontvázas sír úgy helyezkedett el, hogy a fölötte lévő föld tetején a péceli kultúrára annyira jellegzetes állattemetkezés foglalt helyet, kétségtelen bizonyítékául annak, hogy a polgári kultúra időrendben megelőzte 1 a péceli kultúrát. De fontos volt ez az ásatás rnás szempontból is. A péceli kul f úra formakészletét alig, emberének mindennapi életét sehogy se ismertük. Itt a telepen csaknem minden élet jelenségével, feltételezett lakóházával, általánosan ismert hulladékgödreivel, tűzhelyeivel, edény temetkezéseivel, állati és emberi sírjaival egyaránt megismerkedtünk s az előző kultúrák emberétől úgyszólván semmiben sem különböző életét is megrajzolhattuk. A gazdag leletanyag, főleg annak pontosan kiegészíthető része alapjául szolgálhatott az egész hazai lelet-r anyag összegyűjtésének. A hiteles leletek alapján már nem volt nehéz valamennyi magyar múzeum, legtöbbször szórványosan előkerült raktári anyagából összeválogatni a kultúra formakészletét s a külföldi irodalom adatainak figyelembevételével megírni a kultúra monográfiáját. 48 Két nagy ősrégészeti monográfia — a Körös- és péceli kultúra — megírásához tehát a város területén végzett kutatások adták meg a hitelesy jól megfigyelt jelenségeken nyugvó alapot. Időrendben nagyot kell ugranunk, hogy általános szempontból is jelentős leletekről számolhassunk be. A zóki kultúra szórványos töredékei mellett,. csak azokat az előkerülésükkor fel nem ismerhető edényformákat említhet46 Dolg. 1935. 126—144; FA. 1939. 13—23. Banner J. 47 Csalogovics J., Die neue aufgedeckte neolithische Siedlung und das kupferzeitliche Gräberfeld von Kiskörös. P. Z. 1931. 102—115. 48 Banner J., Die Péceler Kultur. Korek József közreműködésével. АН. XXXV. 142