A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)
Bálint Alajos: A Kiskunfélegyháza–templomhalmi temető
sírok, amelyek részben, vagy egészen bolygatottak voltak, esetleg koponyájuk is hiányzott. A jeltárt koporsók csaknem mindegyike láda alakú. A ládaalakú koporsók, ül. sírládák leírását Szabó Kálmán az aranyegyházi XLVII. sír ismertetésekor mutatta be, sőt, annak rekonstrukciós rajzát is közölte. 3 Időrendben Szabó Kálmán után Gerevich László ismertette a csúti sírmező 150. sírjának koporsóját. 4 Gerevich szintén közölte a koporsó rekonstrukciós rajzát. Figyelmet érdemel ez a koporsó. Gerevich szerint a csúti sírláda, ill. koporsó kétajtós volt. Leírja, hogy .. .»közvetlenül a csontvázon megtaláltuk koporsójának vasalásait, melyeknek elhelyezéséből következtetni lehet a koporsó szerkezetére- A zár központi elhelyezése amellett szól, hogy a koporsóláda kétajtós volt. Az ajtók sarok vasalása — melynek 4 darabját megtaláltuk keresztbefektetve a csontvázon — hasonló a falusi kapukon ma is látható vasalásokhoz. Az egyik ajtó szélén hullámvonalas kovácsoltvas képezte a záró pántot, melynek töredékeit a csontváz közepén hosszában találtuk. A térd felett 13.5 cm átmérőjű, nagyjában kerek zár foglalt helyet, mely két részből állott, a zárból és egy körgyűrűből. A zár szerkezete egyszerű retesz. A csontváz alatt, annak hosszirányában sima, kovácsolt vaspánt töredékei húzódtak végig.« A csúti XXVIII. sír koporsója trapézalakú, 5 amelynek hossza 216 cm, szélessége a fejnél 65, lábnál pedig 18 cm volt. Ugyarcsak trapéz alakú volt a XXXI. síré. G E temetőben »SL holttesteket ritkán fektették koporsóba«, mert csak öt ilyen sírt tárhattak fel (XXVIII., XXIX., XXXI., XXXIV. és a 151. sírok). 7 A csecstói temetőknél Foltiny és Korek 21 koporsót tártak fei s Ezek közül a 6. sír korjorsóvafalásajról azt írják, hogy azok »függőleges helyzetben állottak«. 9 Részletesebb leírást, illetőleg koporsó rekonstrukciós rajzot nem közöltek. Hasonlóképpen hiányoznak a Makó-mezőkopáncsi, 10 kaszaperi, 11 mezőkovácsházi 12 temetők ismertetésénél a koporsók leírásai, ill. rajzai. Az 1940-ben feltárt vizsolyi templomkörüli temetőben, 13 vagy az 1948—1954. években részben feltárt nyársapáti templomkörüli temetőben, 14 (a Kecskemét-környéki) 3 Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica III. 1938. 57. 1. Továbbiakban: Szabó 4 Gerevich László: A csúti középkori sírmező. Budapest Régiségei. XIII. к. 1943. 102—252. 1., Továbbiakban: Gerevich 5 Gerevich i. m. 111. 6 Gerevich i. m. 112. 7 Gerevich i. m. 139. 8 Dr. Foltiny István— Dr. Korek József: A csecstói középkori templom és temetők. Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve. I. kt. 1944—1945. 149—190. I. Továbbiakban: Foltiny—Korek. 9 Foltiny—Korek i. m. 151. 10 Bálint Alajos: A Makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei. Dolgozatok XII. kt. 1936. 222—241. 11 Bálint Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok XIV. kt 1938. 139—190. 12 Bálint Alajos: A mezőkovácsházi középkori település és emlékei. Dolgozatok XV. kt. 1939. 146—190. 13 Publikálatlan. A leletanyag a kassai múzeumban. 14 Feldolgozás alatt. 76
