A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)
Szelesi Zoltán: Részletek Bihari Sándor leveleiből
tattá be, és a Vaszary-dijat nyerte el vele. Alkotása hivatalos sikerén felbuzdulva, a »-Krisztus temetése« с nagyméretű bibliai képéhez fogott. Sok vergődés után végül az egészet teljesen átfestette. Műve szomorú torzó maradt. A zsánerfestő Bihari számára, ezen az idegen területen való portyázás, nem sok szerencsével járt. Az egészségileg amúgy is gyönge festőt, e két abnormis méretű vászna nagyon megkínozta, bár külső elismerésben nem volt hiánya. A milleniumi év alkalmából Ferenc József-renddel tüntették ki. Téli festőiskoláját Pesten, Glatter Árminnal, majd Knopp Imrével közösen vezette. 1897 tavaszán ismét Velencében töltött rövid időt, majd betegségétől hajtva, innen Badgasteinba utazott. 32 Badgastein, 1897. VII. 6. ... Bizonyára meg lesz lepve, hogy Badgasteinből kap tőlem levelet. Ahogyan az az életben gyakran megtörténik, az akarat meg volt, de az erő kevés, tehát eredeti tervemet, hogy hosszabb időt töltsek - München közelében tanulmány festéssel, rosszullét következtében, kénytelen voltam megváltoztatni. Ide kellett jönnöm gyógykezeltetni magamat. ... Münchenben egy hétig voltam, s megnéztem a kiállítást, amelyet rendkívül szépen rendeztek meg. A kiállítást úgy díszítették, ahogy eddig szokatlan volt A képek azonban nem nyújtottak semmi meglepőt és semmi újat, nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az egész kiállításon nincs egyetlen kép semj amelyet érdemes volna megjegyezni. Ellenben sok hangulatosan és színesen van ábrázolva, s ezekből a festő sokat tanulhat. ... A mi osztályunk, másokéhoz viszonyítva, kissé ósdi. Fakult és nincs benne újszerűség, kísérletezés. Benczúr, Eisenhut, Csók és Liezehmayer nagy képeit a müncheni festők nem sokra becsülik, különösen Benczúrét nem. Még Csók tetszik a legjobban. A mi osztályunk kiállítóterme sem valami kedvező. Sok művet rosszul állítottak ki és a világítás sem jó. Az az általános vélemény, hogy el vagyunk maradva, amit részben magam is belátok. Sokat jelentett számomra, hogy a velencei és müncheni kiállításokat láttam, mert azok nagy haszonnal jártak. 33 Szolnok, 1898. VII. 23. ... Legutóbbi levelem óta. melyet Szekszárdról írtam, nemcsak igen nyomorult hangulatban voltam, hanem az egészségi állapotom sem volt kielégítő, de hál' Istennek, most már tűrhetően érzem magam. Közben Erdélyben is jártam, éspedig Brassóban, ahol mások leírása alapján egy jó helyet véltem találni nyári tartózkodásom számára. Sajnos, nem így volt, sőt egy festő számára éppen ellenkezőleg. Sem a tájék, sem a város nem alkalmas hosszabb tartózkodásra, hacsak nem menekül az ember egy közelben fekvő fürdőbe, ahol állítólag egész kellemes lehet, de az én célomnak nem felel meg. Három napi ottlét után visszajöttem anélkül, hogy Erdélyből valamit is megnéztem volna. Az eső csak úgy ömlött, s amint hallottam, ez az ország ebben a zsánerben is meglehetősen nagyot alkot. Elutaztam Törteire, mert nem éreztem magam egészen jól. Ott maradtam két hétig, s most ismét Szolnokon vagyok. 34 Szolnok. 1898. X. 14. ... A nyár nem volt nagyon alkalmas a szabadban való munkához, így igen fárasztó is volt. Ennek ellenére meglehetősen sok vásznat elhasználtam, s nem mondhatom, hogy elégedetlenül fogok innen elvitorlázni. Nagyobb művet festeni nem volt megfelelő idő, így tanácsosabbnak véltem, hogy inkább mennyiségre törekedjem» mint minőségre. Azért található egy s más munkáim között, ami önnek is tetszeni fog. Mindenesetre előnyösebb volt, hogy Törteit felcseréltem Szolnokkal, és ezt ön is. meg fogja állapítani, ha majd meglátja munkáimat. 117