A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Szelesi Zoltán: Részletek Bihari Sándor leveleiből

tattá be, és a Vaszary-dijat nyerte el vele. Alkotása hivatalos sikerén felbuz­dulva, a »-Krisztus temetése« с nagyméretű bibliai képéhez fogott. Sok vergő­dés után végül az egészet teljesen átfestette. Műve szomorú torzó maradt. A zsá­nerfestő Bihari számára, ezen az idegen területen való portyázás, nem sok szeren­csével járt. Az egészségileg amúgy is gyönge festőt, e két abnormis méretű vászna nagyon megkínozta, bár külső elismerésben nem volt hiánya. A milleniumi év alkalmából Ferenc József-renddel tüntették ki. Téli festőiskoláját Pesten, Glat­ter Árminnal, majd Knopp Imrével közösen vezette. 1897 tavaszán ismét Velen­cében töltött rövid időt, majd betegségétől hajtva, innen Badgasteinba utazott. 32 Badgastein, 1897. VII. 6. ... Bizonyára meg lesz lepve, hogy Badgasteinből kap tőlem levelet. Ahogyan az az életben gyakran megtörténik, az akarat meg volt, de az erő kevés, tehát ere­deti tervemet, hogy hosszabb időt töltsek - München közelében tanulmány festéssel, rosszullét következtében, kénytelen voltam megváltoztatni. Ide kellett jönnöm gyógy­kezeltetni magamat. ... Münchenben egy hétig voltam, s megnéztem a kiállítást, amelyet rendkívül szépen rendeztek meg. A kiállítást úgy díszítették, ahogy eddig szokatlan volt A ké­pek azonban nem nyújtottak semmi meglepőt és semmi újat, nyugodt lélekkel mond­hatom, hogy az egész kiállításon nincs egyetlen kép semj amelyet érdemes volna megjegyezni. Ellenben sok hangulatosan és színesen van ábrázolva, s ezekből a festő sokat tanulhat. ... A mi osztályunk, másokéhoz viszonyítva, kissé ósdi. Fakult és nincs benne újszerűség, kísérletezés. Benczúr, Eisenhut, Csók és Liezehmayer nagy képeit a mün­cheni festők nem sokra becsülik, különösen Benczúrét nem. Még Csók tetszik a leg­jobban. A mi osztályunk kiállítóterme sem valami kedvező. Sok művet rosszul állí­tottak ki és a világítás sem jó. Az az általános vélemény, hogy el vagyunk maradva, amit részben magam is belátok. Sokat jelentett számomra, hogy a velencei és mün­cheni kiállításokat láttam, mert azok nagy haszonnal jártak. 33 Szolnok, 1898. VII. 23. ... Legutóbbi levelem óta. melyet Szekszárdról írtam, nemcsak igen nyomorult hangulatban voltam, hanem az egészségi állapotom sem volt kielégítő, de hál' Isten­nek, most már tűrhetően érzem magam. Közben Erdélyben is jártam, éspedig Bras­sóban, ahol mások leírása alapján egy jó helyet véltem találni nyári tartózkodásom számára. Sajnos, nem így volt, sőt egy festő számára éppen ellenkezőleg. Sem a tájék, sem a város nem alkalmas hosszabb tartózkodásra, hacsak nem menekül az ember egy közelben fekvő fürdőbe, ahol állítólag egész kellemes lehet, de az én célomnak nem felel meg. Három napi ottlét után visszajöttem anélkül, hogy Erdélyből valamit is megnéztem volna. Az eső csak úgy ömlött, s amint hallottam, ez az ország ebben a zsánerben is meglehetősen nagyot alkot. Elutaztam Törteire, mert nem éreztem magam egészen jól. Ott maradtam két hétig, s most ismét Szolnokon vagyok. 34 Szolnok. 1898. X. 14. ... A nyár nem volt nagyon alkalmas a szabadban való munkához, így igen fá­rasztó is volt. Ennek ellenére meglehetősen sok vásznat elhasználtam, s nem mond­hatom, hogy elégedetlenül fogok innen elvitorlázni. Nagyobb művet festeni nem volt megfelelő idő, így tanácsosabbnak véltem, hogy inkább mennyiségre törekedjem» mint minőségre. Azért található egy s más munkáim között, ami önnek is tetszeni fog. Mindenesetre előnyösebb volt, hogy Törteit felcseréltem Szolnokkal, és ezt ön is. meg fogja állapítani, ha majd meglátja munkáimat. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom