A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Szelesi Zoltán: Részletek Bihari Sándor leveleiből

Bihari a telet Budapesten, 1893 tavaszát pedig gyógykezelés végett Tren"Csén-Teplicen töltötte. Nyáron Törteire ment és megfestette egyik legnagyszerűbben jellemzett képét, a »Vasárnap délután«-t, mely a magyar vidék »-tekintetes urai«-nak tipikus »vasárnapdélutáni« kedélyes szórakozását mutatja be. 29 Törtei, 1893. IX. 23. .., Azt terveztem, hogy még egy másik képet is fogok festeni. Ezt el kell ejtenem és megelégszem azzal, amin most dolgozom,

36 s ha ez jól sikerül, nem fog elkedvetleníteni. Nagyon örülnék, ha legújabb munkám tetszene önnek, mert úgy érzem, hogy ez a jobb alkotásaim közé fog tartozni. Azt hiszem, hogy november elején Budapesten lehetek. Bihari budapesti »téli szállásá«-n festette meg többek között, a »Falu rosz:szá«-val rokon tulajdonságokat mutató: »Az ő nótája« c. képét (1893—94, téli kiállítás), amelyre megkapta az állami arany érmet. 1894 tavaszán rövid időre Olaszországba utazott. Ott festett tájképe (Cortina d'Ampezzo) egyéb munkáival együtt, a tavaszi kiállításon szerepelt. A nyarat újra Törtelen töltötte, és «egy régebbi témáját festette meg. 30 Törtei, 1894. VII. 17. ... A harmadik képem,

37 amelyet elkészítek, az lesz a tulajdonképpeni kiállítási művem, annak ellenére, hogy tárgya végtelenül egyszerű. Egy férfi és egy nő a mezőn dolgoznak, meglehetősen a háttérben. Elől, egy esernyő alatt, egy kis gyermek ül, aki éppen csak hogy ülni tud. Az esernyő természetesen nyitva van, s úgy van odaállítva, hogy a nap és a szél ellen védjen. Képemet életnagyságban szeretném megfesteni, mert tulajdonképpen csak egy alakom van, a gyermek. Bihari a tél folyamán Rómába utazott, melyről levelében lelkesen és hoszszan írt. Az olasz nagymesterek közül főleg Rafael tetszett neki: »...az ő stancái, habár azokat reprodukciókból mind ismertem, mégis rendkívül megleptek, s most értem csak meg, hogy ki volt Rafael. Nemesebbet rajzban és színben az ember alig tud elképzelni, eltekintve a kompozícióitól«. Időközben Bihari Nagyváradtól megbízást kapott egy — a városházára kerülő — történelmi kép megfestésére. Bár e feladat nem felelt meg a népéletképfestő érdeklődésének, de szülővárosa megbízását nem akarta visszautasítani. Munkájához megfelelő templom interieurt keresve, tanulmányútra indult Nürnbergbe és Bécsbe. 33 Bécs, 1895. V. 14. ... Most itt vagyok Bécsben és a Szt. István-templomban megkezdtem egy vázlatot.

38 Ez minden valószínűség szerint elég lesz ahhoz, hogy komolyan hozzáfogjak munkámhoz. Bihari, hazatérése után megkezdte történelmi képének előmunkálatait. Művén három évig dolgozott. Az elkészült képet az 1898-i tavaszi kiállításon muse »Vasárnap délután« (189á—94. téli kiállítás). 37 »Szegény emberek gyermeke« (1894—95. téli kiállítás). 38 »Zsigmond király a nagyváradi székesegyházban, Szt. László sírjánál fogadja Jagelló Ulászló lengyel királyt« с történelmi képének vázlata (1896. ezredéves kiállítás), melyet Klotild főhercegnő vett meg. 116