A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Szelesi Zoltán: Részletek Bihari Sándor leveleiből

kező év nyarán Szolnokra ment dolgozni, ahol több őszinte hatású, a természet és az ember szeretetét mutató, szabadban festett képet alkotott. 24 Szolnok, 1890. VI. 8. . .. Egyelőre azt keresem, amire munkámban szükségem lesz: udvart, ahol dolgozhatok, és azt a kis tájrészletet, amelyet kompozíciómhoz

33 felhasználhatok. Utóbbi nem megy könnyen, mert Szolnok e tekintetben festőietlen. Ezt egyébként mielőtt idejöttem, már tudtam, s mégis remélem, hogy ez a kis hiány szorgos kereséssel pótolható. A többi már könnyen megy, cigánygyerek még akad elég Szolnokon, de más gyerekekben sem lesz hiány, a jó szolnokiak gondoskodnak erről. Bihari a téli hónapokban Budapesten volt, majd 1891 tavaszán München érintésével, újra Olaszországba utazott. Augusztusban azonban már Szolnokról írt, ahol többek között egyik legjelentősebb képéhez, a magyar falu osztálytagozódását kritikai éllel bemutató, »Programmbeszéd«-hez készített tanulmányokat, melyet Pesten, a Városligetben fejezett be. 25 Szolnok, 1891. VIII. 20. ... Nincs ugyan még sok mondanivalóm, nem történt velem lényeges ittlétem óta, amit érdemes volna közölni. Ébnert és Nádiért teljes munkában találtam, mindketten igen örültek nekem, s én is jól érzem magam közöttük. 26 • Szolnok, 1891. X. 3. ... Csak néhány napig maradok még itt, hogy képemet

34 befejezzem, ami remélhetőleg sikerülni fog. Bihari a »Programmbeszéd« elkészülte után — télen Budapesten —, elsősorban arcképeket festett (»-Ágai Adolf«, »-R. Keményffi Gizella«, »Keszler József«), majd Karlovszkyval társulva, a fővárosban — rövid életű — festőiskolát nyitott. A következő évek (1892—1897) nyarát nem Szolnokon, hanem a Cegléd melletti Törtelen, Schlesinger Samu nevű ismerősének házában töltötte. Reumatikus betegségéről — ez időben írt leveleiben — mind gyakrabban panaszkodott. 27 Törtei, 1892. VII. 22, ... Az emberek itt oly kedvesek, amilyeneket csak ritkán találni, s ebben a tekintetben minden várakozáson felüli. Az isiászommal azonban nem jól vagyok. Megszakítás nélkül fájdalmaim vannak, annak ellenére, hogy itt is veszek meleg fürdőket, s nagyon kímélem magam. 28 Törtei, 1892. VII. 30. ... A kép,

35 amelyet itt akarok festeni, meglehetősen nagy lesz, 1,5 m hosszú és viszonylag széles, kb. hét-nyolc alakkal. Közelebbit csak akkor, ha majd munkába vettem. 33 »Az első bámulok« с képéről beszél, melyet az ekkor festett: »A varróban«, »Nap játéka« és a »Szabad ég alatt« с műveivel együtt, az 1890—91-i téli kiállításra küldött be. a* »Programmbeszéd« (1891—92. téli kiállítás). 35 »A kútnál« (1892—93. téli kiállítás.) 8* 115