Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Mende Balázs Gusztáv: Hogyan ne azonosítsuk az Árpád-házi királyokat?
— MENDE BALÁZS GUSZTÁV — HOGYAN NE AZONOSÍTSUK AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOKAT? BEVEZETÉS A székesfehérvári királysírok sorsa és a hozzájuk kapcsolódó történeti és antropológiai kutatások a magyar kultúrtörténet sajátos fejezetét képezik. Az Árpádok dinasztiája a középkori Európa egyik legszélesebb körű rokonsági viszonyokat magáénak tudó uralkodócsaládjaként a magyar történelem máig ható jelentőségű személyiségeit adta, Szent Istvántól IV. Béláig. Nehéz elfogadni azt a tényt, hogy a magyar történeti tudat jelentős alakjainak földi maradványai előtt nem róhatjuk le kegyeletünket, még akkor is, ha nemzeti hagyományainkban az Árpádház a történeti jelentőségének megfelelő, meghatározó szerepet is játszik. A III. Bélának tulajdonított síregyüttes 1848-as napvilágra kerülése óta nem egy alkalommal került sor a székesfehérvári királyi bazilika romjai közt fellelt csontmaradványok vizsgálatára, az adott kor történeti szemléletének és a rendelkezésre álló tudományos eszközök adta lehetőségek keretein belül. Úgy tűnt, hogy a 2000-es évek elején a sorozatos vizsgálatok eredményeinek köszönhetően a királysírok ügye nyugvópontra jut, ennek szimbolikus gesztusaként szentelték fel a csontokat rejtő új székesfehérvári kriptát, és ennek tudományos kimeneteként kerülhetett az olvasóközönség kezébe a legfrissebb kutatásokat összefoglaló antropológiai témájú monográfia.1 Úgy tűnt, e kötettel lezárulhatnak a királysírokkal kapcsolatos spekulációk és a csontmaradványok a hálás utókor tisztelete mellett végleges nyughelyükre lelhetnek. Nem így történt. A 2010. év során újra felmerült a székesfehérvári csontmaradványok azonosításának kérdése, elsősorban a molekuláris genetika kutatási lehetőségeinek felgyorsulására való hivatkozással. Jelen dolgozatban megpróbálom összefoglalni azokat az alapvető tényeket, amelyek elősorolása után fény derülhet arra, milyen mértékben tud releváns információkkal szolgálni egy újabb vizsgálat és ennek fényében mennyiben támogatandó a kripta újbóli felnyitása. Mielőtt bármiféle konkrét lépést tennénk a megszentelt maradványok újbóli vizsgálata irányába, nem árt tisztázni, milyen kérdés(ek) mentén szeretnénk végezni vizsgálatainkat. A királysírok vizsgálatát kezdeményezők leginkább 1. az Árpád-ház vérvonalának azonosítását szeretnék elérni, míg többen 1 ÉRI 2008. 561
