Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények
SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÉS A PÉCSI ÓKERESZTÉNYEK nép vezetőit rávenni a keresztségre, az egyes embereknek pedig csak a kereszt jelét kellett megismerni és elmondani a Miatyánkot. A Tízparancsolat tanítása pedig a keresztelés után is következhetett/9 A gyorsított térítés menete Alquin leveleiben már a 8. század végén megfogalmazódott a következő sorrendet követve: alapozó hitoktatás, keresztség, evangéliumi térítés.59 60 61 Ugyanakkor később Metódot éppen a triglosszia elv megsértése miatt börtönözték be Ellwangenben (Dél-Bajorország) 871-873 között. Ezzel azonos időben Salzburg és Aquilea egyházkerületei egymással is versengtek a pannonjai missziós lehetőségért és titokban vagy nyíltan együtt üldözték a bizánci térítőket. Az újonnan betelepített szlávokkal együtt élő késői avarság anyagi kultúrájában azért nincs tárgyi nyoma az írott forrás által említett keresztényeknek, mert a keresztény jelképeket nem tudatosan hordták.hl A 9. századi újabb, nyugati keresztény térítési hullámok hatására a közigazgatásilag valószínűleg Pribina hatáskörébe, egyházi szempontból pedig leginkább Salzburghoz tartozó mai Pécs területén még álló római romokkal és esetleg a Conversio-ban említett újabb (fa)templommal számolhatunk.62 63 Ilyen közvetlen helyi előzmények után jutott el a Kárpát-medencét elfoglaló magyarság a merseburgi (933) és augsburgi (955) vereségek hatására a kereszténnyé válás küszöbéig. Mivel már az avar kori szórványos keresztény jelenlét sem kapcsolódott közvetlenül a késő antik ókeresztény hagyományokhoz, a Karolingok keresztény szervezeti szempontból új területként kezelték Pannóniát. Nyilvánvaló, hogy Magyarországot a nyugati egyházhoz csatlakoztatni kívánó Istvánnak is ezt a modern utat kellett választania az új püspökségek létrehozásával. Mindent egybevetve tehát all. század eleji katolikus egyház képviselőiben a szervezeti kontinuitás hiánya okán valószínűleg fel sem merült az ókeresztény hagyományok amúgy is elképzelhetetlen felélesztésének lehetősége. A Dunántúlon talált 8-9. századi „vadkeresztény- séggel” és a riválisnak tekintett bizánci jelenléttel szemben a nyugati egyházak (Salzburg, Aquileia) pedig kimondottan gyanakvóak és ellenségesek voltak. Az antik egyházi hagyományok mellőzésének hatodik oka, hogy Szent István nemzeti (autokephal) egyházat6’ kívánt létrehozni, mely ország- és hatalommegtartó eszközzé is vált 59 KOSZTA 2009. 22-23. 60 VESZPRÉMY 2004. 60. 61 Táp-Borba 7. század végi avar sírjában talált kereszt tulajdonosát Tomka Péter inkább pogánynak tartja (TOMKA 2002. 211-228). - KISS 2002. 229-245. 62 Gerendavázas típusú fatemplomot (Balkenkirche) Sági Károly feltételez már a 6-7. századi Keszthely-Fenékpusztán (amelyik nem azonos a szerinte korábbi bazilikával), vagy oszlopszerkezetes típusokat (Holzkirche) párhuzamként germán területekről említhetünk München-Aubing (DANNHEIMER 1966. 326-338), Marktoberdorf és Kölnjunkers esetén (FEHRING 1967; SÁGI 1970. 181; SZŐKE 1998. 289), de hasonló 7. századi ír fatemplomok is ismertek (THOMAS 1985. 151). Zalavárott (Mosabug) viszont biztosan álltak már a 9. században kőtemplomok és talán kolostor is. 63 Nemzeti egyházak már az ókeresztény és későbbi időszakban is létrejöttek: pl. szír egyház, gall egyház, stb. Jellegzetességük, hogy gyakran külön liturgiát alakítottak ki, saját ünnepnapokkal. 551