Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények
GABOR OLIVER egyben. (8. kép) A nyugati kereszténységet választotta, ahol a nemzeti egyház Róma alá tartozott, de biztosította az ország függetlenségét, a király szakrális, és ezáltal világi hatalmát (krizmával való felkenés, invesztitúra joga64) és a belső rendet. Ilyen nemzeti egyház (legalább egy érsekség és három püspökség6^) és egyben önálló államiság megteremtése Közép- Európában ekkor a magyaroknak és a lengyeleknek sikerült (a gnieznoi érsekséget 1000-ben alapították), míg a cseheknek nem. Az új nemzeti egyház nem lehetett jogutódja egy ettől a világtól teljesen idegen, bizonytalan örökségü ókeresztény egyháznak, különben akár az ilyen tekintetben homo novus-mk számító pogány származású Vajk (Szent István) felkent főségét is megkérdőjelezhette volna. A hetedik okot Koszta László vetette fel. Eszerint Magyarországon is az imitatio Romáé elve érvényesült, vagyis a 10-11. században megszülető közép-európai egyházmegyék a pápasághoz hasonultak, átvették Róma város szentjeit, templomainak felépítését, sőt akár a 7 egyházmegye létrehozásának divatját is.66 Bár az elv nagyon is rímel az antik, sőt bizánci idők „birodalom kontra barbárok” kapcsolatainak jellemzésére (imitatio imperii61), és ezáltal a keresztény egyház Rómától átvett attitűdjeinek hosszú sorába is beleillik, mégis elmondható, hogy a kettő természetesen nem ugyanaz. A pápaság 11. századi egyházi utánzása legfeljebb áttételesen lehetett azonos a korábbi birodalmi vonzódással. Mint már fentebb említettük a középkori keresztény egyház csak igen korlátozott mértékben vállalhatta fel az ókeresztény idők hagyományait. A 8. század végén Alquin is a római liturgia mellett foglalt állást: Kövessük a római egyház tekintélyét a keresztség kérdésében,..,6N A 4. századi Ambrosiushoz és elődeihez köthető milánói liturgia egyes részei all. századra már beolvadtak a rómaiba és valószínűleg a gallikán liturgiát is egyeztették vele Nagy Károly idején. 1009 körül az imitatio Romáé alatt már mindenképpen a kereszténység és főleg itáliai központja 10-11. századra elért állapotának másolását kell értenünk, ami akár politikai jelentőségénél fogva is magában foglalja a pécsi ókeresztény püspökség ettől idegen folytatásának lehetetlenségét is. A liturgiának nem csak vallási és kulturális, de társadalomszervező ereje is van.'14 Az alábbiak szerint foglalhatjuk össze, hogy all. századi pécsi püspökség miért nem tekinthető a késő antik Sopianae püspöksége közvetlen szervezeti folytatásának. 64 A szokásjognak megfelelően a felkent uralkodó ekkor még pápai jóváhagyás nélkül alapíthatott püspökséget. István azonban legfeljebb csak az alapítás felvetésekor alkalmazta ezt a lehetőséget, mivel a pécsi püspökség konkrét létrehozásakor már pápai legátus érkezett. 65 KOSZTA 2009. 17-18. 66 KOSZTA 2009. 24-30. 67 V1DA 2009. 114. 68 VESZPRÉMY 2004. 59. 69 VESZPRÉMY 2004. 67. 552
