Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Őrség településtörténeti előzményei
A VAS MEGYEI ŐRSÉG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI 2. táblázat. Zalafö és Rákos településtörténeti kronológiája Periódus Évszázad 12 14-15. sz. 11 14-15. sz. Fel(ső)rákos/ Kontrákosa 10 14-15. sz. E 15. sz. eleje Pankasz Nagyrákos + Szűz Mária t. Ispánk Iklód/ 9 14. sz. Zalafö Szentpéter Nexerákosa 8 14. sz. + Szt. Péter t. Rákos D 13. sz. 7 13. sz. C 13. sz. Nagyrákos + Szűz Mária t. Rákos 6 13. sz. Nagyrákos B 13. sz. Zalafö + Szt. Péter t. A 12. sz. 5 12. sz. Zalafö Rákos 4 11. sz. 3 10. sz. Zala 2 7-9. sz. Zala 1 A Kerka vízrendszerében egyedül a Hodos-völgyben tételezhetünk fel már biztosan rögzült településeket. A folyó felső szakaszán volt Hodosfő (1331: Hudusfeu) utóbb Hodosfőszent- miklós (1370: Hudusfeu Zenthmiclos) néven, alsó szakaszán pedig maga Hodos (1452: Hodos). A Kerca/Kercsica felső folyása mentén feküdt Kercafő, a későbbi Keresztúr (1439: Kerezthur ... alio nomine Kerchicafew). Ugyanezen patak alsó folyása mentén pedig ott találjuk Kercát vagy Kerestedt (1208: Kurcite). E bemutatott, nagyobb mérvű magyar nyelvű településnév-adás már a vidék védelmi szerepe fokozatos háttérbeszorulásának, azaz a hajdani gyepű kezdődő benépesítésének kezdetére tehető. Amint az a többször is idézett 1208-as oklevélből kiderül, a 12. század végére már okvetlenül léteznie kellett olyan őrtelepeknek, amelyek nevüket arról a folyóvízről kapták, amely mellett feküdtek. Ilyen volt például a már hivatkozott Kerca őrfalu (villa speculatorum de Kurcite) is. 509
