Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Őrség településtörténeti előzményei

KISS GABOR - ZAGORHIDI CZIGANY BALAZS

A) A tér felosztódásának nyelvészetileg jól nyomon követhető lépcsőfokai közé beékelődnek még az egyházszervezés folyamatának szintén megragadható emlékei is. Az egyházi térszervezés emberközpontú jellegénél fogva, valamint az ebből következő és szintén jól adatolható törvényi szabályozás miatt magában a térosztódási folyamatban látszólagos késésben van. Gondoljunk itt mindenek előtt Szent István azon törvényére,12 amelyben az uralkodó elrendelte, hogy tíz falu építsen egy templomot (Decem vilié ecclesiam edificent...)! Ez annyit jelentett, hogy egy adott területen már több (valamekkora lélekszámú) lakott településnek kellett léteznie akkor, amikor templomépület emelése egyáltalán szóba került. Érthető is ez, hiszen a templom mindig valakik számára épült, és okvetlenül kellett olyanoknak élni a környéken, akik vasárnaponként el is mentek a szentmisére. Az első templomok felépülésére tehát csak akkor került sor, amikor már elég számú valamilyen település (településkezdemény, házcsoport stb.) létezett a környéken, illetve azokban elég hívő lélek élt. Másképpen fogalmazva: maga a tér kellően osztott volt, miként az az imént felvázolt ötödik fázisban már valóban el is képzelhető.

Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen vizsgált területünk déli részén - helyi tekintetben korai - forrásadat tudósít a Szent Vencel egyházról.1' Az 1208. évi, Lendva földet meghatároló oklevél, mint a birtok egyik határpontját említi meg ezt az azóta elpusztult templomot. Ebből az is következik, hogy az épület - amely minden bizonnyal a Kerca-völgy első temploma volt - legkorábbi feljegyzésének időpontjában már jó ideje fennállt. Helyzete is jellegzetes, a Kerca/Kercsica és a Velemér-patak vízválasztóját képező dombgerinc közelében, tehát igen messzire ellátszó helyen állt. (Az is elképzelhető, hogy eredetileg a tőle délre fekvő Veleméri patakvölgy plébániájaként is szolgált.) Hozzá hasonló topográfiai helyzetben csak egyetlen templomot ismerünk a környékről, a későbbi Felsőpetróc (Péterhegy/Gornji Petrovci) területén álló Szentháromság-templomot,14 amely jó ideig még (egészen az 1428-at megelőző évekig) az egész Kerka-völgy egyetlen egyházi épülete lehetett.

Mindkét templom bizonyosan magányosan álló épület volt, és noha település nem fejlődött ki mellettük, védőszentjük nevéből mégis helynév képződött. Az előbbit bizonyosan Szent- viszlónak hívták, miként erről forrásadat is tanúskodik 1463-ban (propre ecclesiam Zenth- wyzlo). Az épület védőszentjének kiválasztása sem lehet véletlen, hiszen Szent Vencel cseh herceg (t929) esetében egy korai katonaszenttel van dolgunk, aki annak idején az itt lakó, és a fegyverrel szolgálatot teljesítő Kerca-őrök (1208: villa speculatorum de Kurcite) között biztosan népszerű lehetett. Mindez felveti az itt élő őmépesség etnikai meghatározásának kérdését is.15

12 Szent István II. törvénykönyve, 1. pont: ZÁVODSZKY 1904. 45.

13 BENCZIK é. n.; BENCZIK-FESZT 2000. 83-84.

14 ZADN1KAR 1997. 69-70; STEFANAC 1997. 76-77.

15 KISS-ZÁGORHIDI 2008a.

510