Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Őrség településtörténeti előzményei
KISS GÁBOR - ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS A VAS MEGYEI ŐRSÉG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI BEVEZETÉS Az első, 2006-ban, Debrecenben megrendezett „Sötét idők falvai” című konferencián egy Vas megyei kistáj, a hajdani „Győr föld” Árpád-kori topográfiáját mutattuk be.1 Most egy másik hasonló, ám az előzőnél jóval nagyobb kiterjedésű földrajzi egység időben a 15. századig tartó településtörténetének bemutatására teszünk kísérletet. Választott vidékünk ez alkalommal a Kerka és a Zala folyók völgyeinek a történeti Vas vármegyéhez tartozó szakasza. Ez az a terület, ahol utóbb maga az Őrség kialakult. Nem feladatunk itt sem a korai magyar határvédelmi rendszer (a gyepű) vizsgálata, sem pedig az Őrség topográfiai, hadszervezeti, jogi és egyéb kérdéseinek taglalása, csupán az adott tér felosztásának, megszervezésének és benépesítésének folyamatát kívánjuk - lehetőségeinkhez mérten - nyomon követni! Jelen munkánk előzetes közlésnek tekinthető, amely nem is képes mindenre kitérni és az összes felvetődő kérdésre megnyugtató módon választ adni. Szükségképpen nélkülözi továbbá a terület még el nem készült Árpád-kori történeti földrajzát, a rá vonatkozó teljes bibliográfiát, a településtörténeti rekonstrukció alapjául szolgáló kéziratos térképek pontos listáját, a felhasznált oklevelekből már összeállított oklevéltár2 3 megfelelő részét, továbbá a korabeli műemlékeket is magában foglaló adattárat. Arra, hogy Vas vármegye domborzatilag jól tagolt, Rábától délre eső részének korai birtokfelosztása vízrajzi alapon történt, már több alkalommal rámutattunk,’ így ennek részletezésétől itt eltekintünk. A most górcső alá veendő terület vízrajzi tekintetben ugyancsak figyelemre méltó, hiszen a vizsgált két folyó és azok mellékvizei - ellentétben a megye vízfolyásainak túlnyomó többségével - nem az északra tartó Rába, hanem két másik, egymástól is merőben különböző vízrendszerhez tartoznak: míg a Zala vize a Balatonon és a Sión, addig a Kerkáé a Murán és a Dráván keresztüljut el a Dunába. A két, egymástól elkülönülő medencét az egykori úthálózat mégis összefogta, hiszen azt északon (a Vasvár-Dobra/Neuhaus am Klausenbach-Feldbach), nyugaton és délen (az Alsó1 KISS-ZÁGORHIDI2011. 2 BENCZIK-KÓTA 1998. 3 KISS-ZÁGORHIDI 2006, 2006a, 2008, 2010, 2011, 201 la. 501
