Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője

HORVATH C1PRIAN - MERVA SZABINA - TOMKA PETER

hetö - edény, ami a sírok alig több mint 11%-a. Noha Sőtér beszámolójában hangsúlyozza, hogy a kutatás „a legszorgosabb” módon folyt, mégsem zárható ki azonban, hogy egy-egy hajkarika vagy gyűrű ilyen-olyan módon elkallódhatott,10 hiszen ezt már maga a feltárás tempója is valószínűsíti: ennek a 27 sírnak a feltárása ugyanis egyetlen nap alatt történt. Az értékelhető életkori és nemi jellegekkel rendelkező mellékletes sírok nagyobb része, 38,4% női sír volt, míg a férfi sírok aránya 32,1%, s 21,4% a gyermeksír, 8 % pedig a bizonytalan eset.

Köznépi jellegű temető esetében természetszerűleg az olcsóbb bronz és ezüst ékszerek a jellemzőek. Aranytárgy egyetlen sírból sem került elő. Az ékszerek között a legnagyobb számban a hajkarikák különböző típusai képviseltetik magukat. Összesen 32 sírból és a 2 db szórványlelettel együtt összesen legalább 117 db biztos(abb)an hajkarikának meghatározható lelet került elő. Feltételezhető azonban, hogy számuk egykor ennél magasabb lehetett, erre az esetenként a koponyán megfigyelt patinanyomok utaltak. Síronként 1-18 db található belőlük, akár kombináltan is: egyszerű huzal-, egyszeres és másfélszeres S-végü karikák (171. sír). Sajnos viseleti helyzetüket tekintve a korabeli ásatástechnika kevés információt hagyományozott ránk. Anyagukat illetően 23 db ezüst és 94 db bronz változat ismert.

Egyszerű, nyitott végű huzalkarika többségében bronz (44., 113., 129., 160., 161., 171., 219. sír), ritkábban ezüst (157., 207. sír) változatban volt. Kerek és ovális fajtájuk egyaránt megtalálható. Kiegészítő díszítésként vagy funkcionális céllal aprócska huzalkarikákkal is elláthatták őket. Összesen 17 db ismert, ám több darab funkciója sem határozható meg egyértelműen, ezért számuk, mint említettük ennél nagyobb is lehetett. Egyetlen bizonytalan nemi és életkori adatokkal rendelkező vázat leszámítva (113. sír) felnőtt nők sírjaiból kerültek elő. Az egyszerű, nyitott végű huzalkarikák általánosan használt ékszerek voltak, melyek az egész 10-11. század folyamán használatban maradtak, s nem szorultak ki az S-végü karikák megjelenésével a divatból.11 Ezt az oroszvári temető is igazolja, ahol több sír esetében is együtt került elő e két karikaékszer típus.

Kisméretű körte alakú karikák biztosan a temető egyetlen (158. sír) iuv-ad. korú női sírjából kerültek elő, összesen 2 db. Mindkettő bronzból készült.

S-végű karika a temető 25 sírjában volt (38., 44., 48., 52., 57., 60., 75., 86., 96., 100., 123.,

138., 139., 142., 150., 156., 159., 171., 174., 182., 183., 187., 200., 207., 221. sír), továbbá 2 db szórványként került elő, összesen 88 db. Ezüst és bronz változataik egyaránt megtalálhatók, de a többség bronzból készült. Formájuk meglehetősen változatos: kerek, ovális, sőt szin10 Sőtér a sírmezők feltárásáról közzétett gyakorlati tanácsai között megemlíti, hogy a sírbontás mindig felügyeletet igényel, hiszen fennáll a veszélye, hogy a munkások „maguk kihányják az egész sír tartalmát, zsebre vágván a mi nekik tetszik” (SŐTÉR 1894. 293.).

11 RÉVÉSZ 2008. 402.

382