Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szűcs Melinda: Rúnafeliratos tárgyak a Kárpát-medencében
SZŰCS MELINDA RÚNAFELIRATOS TÁRGYAK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN BEVEZETÉS Jelen dolgozatom témája a Kárpát-medencében található rúnafelirattal ellátott tárgyak vizsgálata. Fő célom a területen előkerült leletek összegyűjtése, rendszerezése, valamint a tárgyak régészeti szempontú elemzése és a feliratok ismertetése. Munkámhoz alapul vettem Tineke Looijenga, a Groningeni Egyetem doktorának Text and context of the oldest runic inscriptions címen 2003-ban, Bostonban megjelent munkáját, amiben összegyűjti és osztályozza a rúnafelirattal díszített tárgyakat egész Európából, valamint összefoglalja a rúnaírás kutatásának történetét és eredményeit. A szerző főleg azokra a tárgyakra koncentrál, amelyeken értelmezhető szövegrészietek és szavak olvashatók, területi egységenként taglalva a tárgyanyagot. A Kárpát-medencei leletek közül kettő a gót nyelvű leletek között, kettő pedig az általa „kontinentá- lis”-nak nevezett tárgyak közt kerül felsorolásra.1 A magyar kutatásban viszonylag kevés hangsúlyt kap a rúnaírás vizsgálata, bár ez érthető is, hiszen a rúnát használó népek területének perifériáján található a Kárpát-medence, és csak kis számban találhatóak meg a rúnafeliratok itt. Ugyanakkor érdemes vizsgálni a témát, hiszen a Kárpát-medence a népvándorlás korában több germán nép szállása is volt hosszabb-rövidebb ideig, amire nagyszámban feltárt telepeik és temetőik igen ékes bizonyítékok. Ezek a népek eredeti lakóhelyükről magukkal hozták a rúnák ismeretét, és a feliratkészítés szokását is. A magyar régészeti irodalomban csak az egyes rúnafeliratos tárgyak közlése és értékelése olvasható, a téma összefoglalása mindezidáig nem történt meg. írásomban röviden összefoglalom a rúnaírás eredetével és kutatásával kapcsolatos ismereteket, majd bemutatom a Kárpátmedencei leleteket. RÚNAÍRÁSRÓL ÁLTALÁBAN A rúnafeliratok kutatásának történetét Looijenga kiválóan összefoglalja a fentebb már említett írásában. A rúnaírás vizsgálatát legelőször svéd tudósok kezdték meg a XVI. században. A korszakban jellemző módon erre a tudományterületre is rányomta a bélyegét a keresztény 1 LOOIJENGA 2003. 325 1
