Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szűcs Melinda: Rúnafeliratos tárgyak a Kárpát-medencében
SZŰCS MELINDA egyház hatása, miszerint erős biblikus befolyás figyelhető meg a tudományos munkákban. Az első elméletek a rúnaírást az Özönvíz előtti időszakra keltezték, és kifejlesztőjének egy Isten által ihletett keresztény személyt gondoltak." A rúnaábécé betűit a kutatók próbálták visszavezetni a zsidó, etruszk, görög és római betűkészletekre is. Általánosnak mondható az a jelenség is, miszerint az összes olvashatatlan feliratot rúnának könyveltek el. A XVII. században alakult ki az a gondolatkör, miszerint létezett egy úgynevezett Rúnikus Királyság, ami magába foglalta a mai Angliát, Dániát a Skandináv- félszigetet is, lakói a „rúnatudók” népe' lehetett. A XV1II-XIX. században megszaporodnak a rúnakutatással foglalkozó írások, példaként említve George Stephens négy kötetes munkáját, amiben szerepelnek skandináviai és angliai rúnakövek, igen szép számmal rajzolva, ám interpretációi sok esetben tévesnek bizonyulnak.2 3 4 Az első modern rúnakutatónak a dán Ludvig Wimmer tekinthető, aki 1874-es írásában helyesen megállapítja, hogy minden rúnaábécé egy alapra megy vissza, amelyet az első betűkből fiithark-nak nevez el. Szerinte ezt az alap futharkot használja minden germán csoport, valamint a 24 alapjegy latin betűből eredeztethető. A kutatásban mind a mai napig vitát jelent, hogy ez az írásforma a latin vagy a görög ábécén alapul-e. A XIX-XX. század fordulóján nő meg a rúnák mágikus mivolta iránti érdeklődés. Létrejönnek azok az elméletek, miszerint a rúnaírás a holdfázisokból, asztrológiai jelenségekből ered, vagy a szvasztikák rendszerén alapszik. Az új korszak 1952-ben indul el, amikor is a dán származású Anders Bseksted elveti a mágikus értelmezést. Azt nem lehet tagadni, hogy lehetett egyfajta rituális szerepe a rúnaírásnak, hiszen sokszor sírokból és áldozati céllal elrejtett mocsárleletekből kerülnek elő rúnafeliratos tárgyak, ám a mögöttes mágikus tartalom megismerésére kevés lehetőség van.5 A futhark alap betűkészlete 24 jegyből áll és több változata is létrejött az idők folyamán. Az egyes rúnajegyek neveit ismerjük egyes írott forrásokból, bár a legkorábbi példa erre a X. századi Codex Leidensisben olvasható rúnavers. Kitűnik, hogy igen nagy az időbeli eltérés a rúnaírás kezdete, vagyis a Kr. u. II. század és az első lejegyzett rúnavers között, a rúnoló- gusok mégis megegyeznek abban, hogy a rúnanevek a rúnaírás korábbi korszakaiból erednek, valamint ezek változatlan formában rögzültek.6 Magát a rúna szót ismerjük a IV. századból, ugyanis szerepel a Wulfíla által gót nyelvre lefordított Bibliában négy helyen is olvashatjuk a rima és garuni szavakat, és a fordító a görög 2 LOOIJENGA 2003. 2. 3 A kor tudományos környezetében még nem voltak ismertek a nyelvcsaládok és nyelvrokonság fogalmai, általában önálló népekben gondolkodtak. 4 LOOIJENGA 2003. 3. 5 LOOIJENGA 2003. 4-5. 6 LOOIJENGA 2003. 5-6. 326
