Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő
BAJKAI ROZALIA lésrészt, ahol az egyik házból nagymennyiségű kőanyag került napvilágra.52 Az 1065. ház kőkemencéjét részben malomkő darabokból építették fel; a legérdekesebb pedig az a 2/3 részben megmaradt őrlőkődarab volt, amit a kemence tetejére helyeztek. Az ásató véleménye szerint a középső átfúrásán keresztül távozhatott a füst. A kemence száját szintén egy malomkő darabbal zárták el. Heves megyében Kompolt-Kistér késő avar kori településen kőkemencés házakat tártak fel, ahol a tűzhely kövei között sok esetben másodlagosan felhasznált őrlőkő töredékek is voltak.53 A 189. házban pedig hasonló jelenséggel találkozunk, mint a nyíregyházi telep esetében: a tűzhely fölött egy ép, 38 cm átmérőjű őrlőkő volt.54 A telepen egyébként egyedülálló módon az őskori kőeszközök mellett a fiatalabb leletanyag kőanyagát is vizsgálták és közölték (szarmata, avar).55 Az avar kori kőeszközöket szinte kizárólag őrlőkő töredékek tették ki, anyaguk szürke andezit vagy andezittufa volt.56 A hajdúnánási kőanyag pontos nyersanyag meghatározása még nem történt meg. Mind a Mátra, Bükk, mind a közeli Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység szóba kerülhet nyersanyag lelőhelyként; ennek kiderítésére példaértékű lehet az üllői 3-4. századi szarmata lelőhely kőanyagának vizsgálata.57 * Az esetleges gabonaőrlést fitolit vizsgálatokkal lehetne alátámasztani. A felhasznált kőanyag adalékkal szolgálna a település erőforrásainak és kapcsolat- rendszereinek felderítésére is. A nád felhasználása például a házak építésében azt mutatja, hogy a közelben mocsaras területnek kellett lennie, ellenben a kőanyag beszerzése már nagyobb erőbefektetést igényelt, nagyobb távolságot kellett megtenni érte. A településen folyó ipari tevékenységhez szolgáltat adatot a mintegy 166 salakdarab, melyek 89%-át szivacsos szerkezetű, salakosra égett agyag tette ki, és a teljes anyagnak csak mindössze 3%-a (5 db) volt biztosan vassalaknak meghatározható (8. kép 3, 5). A legtöbb salakdarab a 16. objektumból került elő (110 db), ebből egy volt vassalak maradványa. Részletes anyag- és szerkezetvizsgálat híján közelebbit még nem tudunk mondani erről az anyagcsoportról, s arról sem, hogy milyen szintű vasmüvességgel hozható kapcsolatba.55 Az agyagsalakok 52 Köszönettel tartozom Takács Melindának, aki felhívta a figyelmemet erre a házra. Továbbá dr. Istvánovits Eszter és Fe- rencz Szabolcs régészeknek a további információkért. 53 VADAY 1999b. 237, 88-94. tábla. 54 VADAY 1999b. 40. ábra. 55 Legutóbb Orosházán vizsgálták meg az előkerült kőanyagot (RÓZSA-T. BÍRÓ-TUGYA 2011. 119-120.). Világviszonylatban is ritka az ilyen korú kőanyag vizsgálata (KARS 1983.). 56 T. BÍRÓ 1999. 256, 258, 265. 57 Üllő 3-4. századi szarmata lelőhely 926 db őrlőkövének, malomkövének, illetve őrlőkő töredékeinek kőzettani és geokémiai vizsgálatát végezték el. A nyersanyag (túlnyomórészt bazaltos andezit) származási helyének pontosításához összehasonlító mintákat gyűjtöttek a közeli Börzsöny, Cserhát, Mátra és Karancs hegységekből, ahol ez a kőzetfajta előfordul. Az eredmények alapján a nyersanyag a Cserhátból származik (PETERD1 et al. 2009. 43—44, 58.). 5S Orosházáról említenek több objektumból is előkerült könnyű salakdarabokat, melyeket az agyagművességgel hoztak kapcsolatba. Továbbá nád/áglenyomatos salakosodon paticsdarabok is napvilágot láttak, melyeket pedig a telep pusztulásával hoztak összefüggésbe. (RÓZSA-T. BÍRÓ-TUGYA 2011. 108.) 22