Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő
EGY KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS KUTATÁSI LEHETŐSÉGEI... egy része talán a kemence falazatát alkotta. Ahhoz, hogy az agyag így megégjen, igen magas hőre és zárt térre volt szükség.59 Vassalak elég ritka az alföldi településeken: ismert Hunyáról,60 kisebb vassalakok és egy vasbuca darabja pedig Eperjesről.01 62 Nagyúton több objektumban is találtak egyértelműen vassalaknak meghatározható darabokat, valamint kohó fenekén összegyűlt salakból keletkező medvét is. A településről előkerült nagyszámú vastárggyal, valamint az egyik kútban talált nagymennyiségű faszénnel együtt a telepen folyó vasművességgel hozták összefüggésbe ezeket a leleteket.0“ Az alföldi vaskohászatról szinte semmit sem tudunk, a kutatások (leletek híján) eddig a Dunántúlra koncentráltak. Az önellátónak mondható, késő avar kori településeken valamilyen szintű vasművességgel mindenképpen számolnunk kell. A vas megmunkálásán túl egyéb kézműves tevékenységek is folytak a településeken. Az orsógombokat hagyományosan szövés-fonással hozzák összefüggésbe, telepünkön 4 db bikónikus, egy kivételével bekarcolással díszített orsógomb került elő (10. kép 1^1). Hajdúnánásról 21 darab csonteszköz is napvilágot látott: 12 db ár, 8 db bordából kialakított eszköz, talán kaparó (bőrpuhításhoz) és 1 db csontkorcsolya (10. kép 5—8).63 Csontár és csontkorcsolya több késő avar kori településről is ismert.04 Meglepően nagy számban (74 db!) kerültek elő csonteszközök Debrecen-Bordástanyáról: főként árak és kaparok voltak, de egy csontkorcsolya is napvilágot látott.6" Bár arányaiban kevesebb a hajdúnánási eszközök száma, összetétele nagyon is hasonló a debrecenihez: juh és/vagy kecske sípcsontjából (tibia) készült árak, szarvasmarha bordájából (costa) készült kaparok és ló lábközép csontjából (metatarsus) készített csontkorcsolya. Mindkét településen kutya csontjából faragott ár is került elő. Valószínű, hogy a bőrfeldolgozásban használták a kaparókat, az árakat pedig a szövéssel lehet összefüggésbe hozni.66 59 Az előző fejezetben, a paticsanyag kapcsán említett nádlenyomatos, salakos kemencefalazat szerkezetét tekintve szintén ebbe az anyagcsoportba tartozik. 60 GÖMÖRI 2000. XXII. Tábla Cl. 61 BÁLINT 1991. Taf. XIX 4, 7-9; GÖMÖRI 2000. XXII. Tábla Bl-2. 62 VÁRADI 2000. 131-132. 63 Az állatcsontanyag meghatározásáért Daróczi-Szabó Lászlónak tartozom hálás köszönettel. 64 Eperjesen csontárak, Kompolt-Kistéren többek között egy kutya csontjából készített ár és ló radiusából készült csontkorcsolya került elő (BÁLINT 1991. 67; VÖRÖS 1991. 91.) Kompolt-Kistéren többek között egy kutya csontjából készített ár és ló radiusából készült csontkorcsolya került napvilágra (VADAY 1999b. 244.). Orosházáról 3 db ár is ismert: egy kutya könyökcsontjából, kettő pedig ló lábközép-, valamint sípcsontjából készült. Továbbá egy ló metapódiumából készült csontkorcsolya is előkerült (RÓZSA-T. BÍRÓ-TUGYA 2011. 111-112.). 65 Ezúton szeretném megköszönni Daróczi-Szabó Lászlónak, hogy felhívta a figyelmemet a debreceni késő avar kori település csonteszközeivel való párhuzamra, és hogy rendelkezésemre bocsátotta Daróczi-Szabó Márta még sajtó alatt lévő publikációját. 66 DARÓCZI-SZABÓ é. n. 23
