Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
BEDE ILONA háza, Béke Tsz temetőjében került elő. Ahogy már fentebb említettem, a 97., 102., 109., 114., 138., 142. és 150. síroknál bizonytalan az, hogy részleges vagy teljes lótemetkezés, de Juhász Irén nyomán mégis részlegesnek vehetjük.77 Kiss Attila és Madaras László szerint ez a rítus csak a kora avar korból ismert.78 79 Makoldi 7 részleges lovas temetkezést gyűjtött össze, és mindet csak a Tisza keleti oldalán: „Ennek főképpen kronológiai okai vannak, mivel itt létezett egy kora avar településtömb is, míg a Tisza túlsó partját csak a közép avar korban kezdték meghódítani, amikorra már a részleges ló temetése minden valószínűség szerint kiveszett a halotti szokások közül. "7V A vizsgált sírok között az egyetlen biztos részleges lótemetkezés a 73. gyereksírban található, ahol a lábaknál kettévágott lóállkapocs került elő. Sajnos e sírban melléklet nem volt. így csak a 142. és a 150. sírban talált övveretek alapján keltezhető e temetkezési szokás a késő avar kor második felére, a 9. század elejére. Az ásató megjegyezte azt, hogy „a homokbányái temetőben 5 esetben a lócsontok elhelyezkedése alapján utántemetésre lehet gondolni”,80 Ez a 97., 114., 138., 142. és 150. sírokra vonatkozik. Mindenesetre az Orosháza, Béke Tsz temetőjében megfigyelt szokás nagyon eltérő a sztyeppéi nomádok jól ismert, koponya és lábszárcsontokkal, néhány esetben lenyúzott bőrrel való részleges lótemetésétől. A sírszerkezet vizsgálata ugyancsak a jól ismert általános képet adta. Viszont a lóhoz kapcsolódó „gesztusáról még egy pár dolgot érdemes megemlíteni. Sírméretek nem mindig az egyénekhez illenek, hiszen a lósírok különlegesen kisméretűek a teljes lótemetéssel közös sírokkal szemben. Ezt nemcsak a szűk tiszafüredi sírgödröknél figyeltük meg, hanem a Szarvas- rózsási és a Gyomaendrőd-kecskészugi temetőkben is, ahol kis gödörbe gyömöszölték be a lovakat.81 Tekintettel arra, hogy a lovat „begyömöszölni” nem egyszerű feladat, ezért számomra nagyon sokat mondhat még a tafonómia, az archeoentomológia és archeobotanika a ló kezeléséről, a lóhoz kapcsolódó temetkezési rítusról és tiszteletről. Néhány lósírnál megjelennek az ím. „fülessírok” (cölöpnyomokkal) is, de csak Tiszafüreden. Garam Éva már megjegyezte, hogy a tiszafüredi temetőben embersírnál is létezik ez a sírszerkezet: összesen 6 ember és 12 lósírnál volt megfigyelhető.82 Mindenesetre érdekes, hogy az egyedül temetett lónak ugyanolyan sírszerkezetet építettek, mint amilyet csak néhány embernek volt szokás. 77 JUHÁSZ 2000. 73-74. 78 MADARAS 2001.27. 79 MAKOLDI 2008. 134. 80 JUHÁSZ 2000. 73-74. 81 JUHÁSZ 2006a; JUHÁSZ 2006b. 82 GARAM 1995. 162-163. 214
