Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében

A LÓ HELYE A KÉSŐI AVAR TÁRSADALOMBAN A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A ló- és lovas sírok föld fölötti jelzései A késő avar kori temetőkben gyakran kerülnek elő bolygatott sírok. A felgyűjtött ló- és lo­vas sírok 45%-a ugyancsak bolygatott volt, de temetőnként eltérő arányban. A legkevesebb (11%) a Kassa-zsebesi temetőben, a legtöbb pedig Komáromban volt (97%). A bolygatások oka változó. Sok esetben rablásra gondolhatunk, ami gyakran történt még az avar korban. A rablások nagyon pontosnak tűnnek. Más esetben, mint például a tiszafüredi temetőben, kevés a bolygatott sírok száma, és inkább a sírok szuperpozíciója okozta a bolyga­tást. Ebben az esetben az a valószínű, hogy a sírok már nem voltak láthatóak, és az ott lévő népesség már nem emlékezett rá. 3. ELHELYEZKEDÉS A SÍRBAN Tájolás 218 lótemetkezésből csak 177 esetben ismerjük a tájolást. 119 esetben (67%) a lómarad­ványok ellentétes tájolásban voltak az emberekhez képest (8. ábra 1). Temetőnként általában csak egy szokás jelenik meg. Az Orosháza-bónumi temetőben azonban mind a két lehetséges variáció jelen van. Ezenkívül csak a Komárom-hajógyári temetőben jelentkeznek azonos tájo­lású lótemetkezések (8. ábra 2). Ahogy a temető leírásnál már említettem, az emberek általában Ny-K tájolásban, illetve ÉNy-DK és DNy-ÉK között feküdtek, a Kassa-zsebesiek kivételével, ahol ellenkező irányban voltak. így a Kassa-zsebesi, a komáromi és Orosháza-bónumi 66., 132. és 212. sírban a lovak Ny-K (59%), a többi sírokban pedig K-Ny tájolásban temették el (41%). A ló pozíciója A ló pozícióját a temetési térben - sírban vagy temetőben - mindig az emberekhez képest neveztem meg. Itt tekintetbe vettem a Makoldi Miklóstól a ló elhelyezkedésre vonatkozó, a ti­szafüredi temetőben alkalmazott meghatározását/3 Ez alapján 11 pozíciót határoztam meg (9. ábra 1). 55 55 MAKOLDI 2008. 131-132. 205

Next

/
Oldalképek
Tartalom