Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
BEDE ILONA Ahogy fentebb megemlítettem, négy szerkezeti elemet különítettem el: koporsó, sírkamra, oszlopnyom és kőpakolás (7. ábra). A leggyakoribb a sírkamra: 5 temetőben 40 db. Ezek 80%-a a Komárom-hajógyári temetőben került elő, ami kiemelkedően magas arány. Másutt sírkamrát csak a tiszafüredi temetőben nem találunk. Összesen 16 koporsót gyűjtöttünk össze. A Kassa-zsebesi temető kivételével mindegyikben került elő ilyen sír. Oszlopnyomok csak 12 tiszafüredi sírban kerültek elő, csak lósírban. Kőpakolást csak kettőt számoltam össze (Komárom 30. és Kassa-zsebes 84. sírjában)/ 1 Általában egyszerre csak 2 típus jelentkezik egy-egy temetőben, de Komáromban 3 is előfordult. így soha nincs egy szerkezetei típus egyedül egy temetőben. Ritkán több típus is előkerül egy-egy sírban. Komplex szerkezeteknél még számíthatunk a kettősfalú, választófalú, tartócölöppel erősített vagy mésszel mázolt sírkamrákkal is. Fontos megjegyezni azt is, hogy csak teljes lóval közös sírokban építettek sírkamrát, vagy raktak kőpakolást. Szintén csak ezekben a sírokban jelentkeznek több típusú szerkezetek (Szarvas 416. sír, Zsebes 84. sír és Komárom több sírjaiban). Ez megerősíti azt, amit már fentebb a komplex sírgödrökről említettem: a bonyolultabb sírszerkezetek csak a lovas sírokban jelennek, sosem lósírban, azaz kizárólag a ló számára soha sincs komplex sírszerkezet. Azonban figyelemben kell vennünk azt is, hogy sírépítményt a tiszafüredi „magányos” lósírokban is megfigyeltünk, de koporsós temetkezés cölöpnyomokkal együtt sehol nem jelentkezik. Oszlop- vagy cölöpnyomokról háromféle értelmezést találtam a szakirodalomban. Tomka Péter szerint az oszlopok egy sírkamrát tartanak, amely a földtől a koporsót megvédi."2 Hasonló elképzelést vetett fel Wicker Erika, aki néprajzi szakirodalom alapján sasfás szerkezettel hozza összefüggésbe."' Garam Éva inkább egy átmeneti fekhelyet képzel, amelyet csak a szertartáskor használtak, mielőtt a halottat betemették."4 A kérdés eldöntésénél sokat segíthetne pl. egy alapos tafónomiai vizsgálat. Ettől függetlenül ez a gondoskodás egy „magányos” ló iránt nagyon sokat mondhat a ló jelentőségéről. 51 52 53 54 51 Kőpakolásos sírok: „több kutató véleménye szerint ezek esetleg etnikai vagy társadalmi különbségekre utalhatnak", vagy belső-ázsiai hagyomány lehetett, de Trugly Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy a komáromi 30. sír a temetőnek egyik legkésőbbi sírja, így szerinte „inkább 9. századi temetkezési szokásról lehet szó" (TRUGLY 2008. 79.). 52 TOMKA 1979. 78. 53 WICKER 1990. 32. 54 GARAM 1995. 163. 204
