Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő

EGY KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS KUTATÁSI LEHETŐSÉGEI...

korábbra keltezhető kerámiák (4. kép/1-6), míg Ny felé haladva ez az áru már nem jelentkezik, ellenben eltérő technológiai-formai-díszítésbeli jellemzőkkel bíró, 8. és 9. századinak tartható kerámiaanyag igen.

3. A TELEPÜLÉS KRONOLÓGIÁJA

A település a kerámiaanyag alapján a késő avar korra, a 8-9. századra jól keltezhető: jellemző a lassúkorongolt, szemcsés homokkal és/vagy tört kővel, illetve apró kavicsokkal sová- nyított, karcolt vonal- és hullámvonalkötegekkel díszített kerámia; megtalálható a kézzel formált sütőharang, továbbá a rácsmintás bepecsételt kerámia egy fajtája is (4-6. kép). Kézzel formált cserépbogrács felismerhető töredéke nem került elő. E két évszázadon belül periódusokat nehéz elkülöníteni, pedig két szuperpozícióban levő ház, valamint az egyes házakon belüli többszörös cölöpmegújítások és beásások is a település több fázisát feltételezik. A kerámiaanyag részletes elemzése alapján (technológiai csoportok, formai, tipológia díszítés) és a már említett településszerkezeti megfigyelésekkel együtt legalább két horizontot sikerült szétválasztani:

1. Korai (8. század) horizontot jeleznek: kézzel formált, szűk nyakú, tölcséres szájú fazekak; zömök kis bögrék; ujj benyomkodott és bevagdosott peremű fazekak; rácsmintás pecsételésű töredékek (32. ház),9 valamint a kézzel formált edények nagy része,10 továbbá a lassúkorongolt, kihajló peremű, nyúlánkabb testű fazekak, bekarcolt hullámvonal- és vonalköteggel díszítve (4. kép).

2. Késői (9. század) horizontot jeleznek: lassúkorongolt, rövid, erősen kihajló, visszanyomott vagy vízszintesen kihajló peremű, esetenként belső peremdíszes, gömbös testű, vagy széles vállú fazekak - melyek redukált égetésűek is lehetnek -, az egyszeresen bekarcolt hullámvonal- és vízszintes vonal kombinációja (mely a gömbös testű fazékformával fordul elő), valamint a sokfogú fésűvel egymásra karcolt, vízszintes vonalköteg- dísz és a vékonyfalú, tömörre kiégetett, szemcsés, lassúkorongolt kerámia is (5. kép).11

9 A tölcséres szájú edénytípus a kora avar korra jellemző, de a 7. század 2. felében és egyes esetekben a 8. század elején is előfordul a sírkerámiák között (VIDA 1999. 120.). Mivel a hajdúnánási lelőhelyen ilyen típusú edénytöredékek csak a 32. házból kerültek elő, ez alátámasztja az objektum korai keltezését.

10 A kézzel formált kerámiát nem keltezem alapvetően csak a 8. századra, véleményem szerint a technológia önmagában nem jelez kronológiai különbséget: a hajdúnánási késő avar kori település egészén jelen van a kézzel formált kerámia, igaz, egyes késői (9. századinak tartható) objektumokban jóval kisebb arányban.

11 Az általam elkülönített 7 technológiai csoportból az 1 a. csoportot alkották ezek a szemcsés homokkal és apróra tört kavicsokkal vagy apró színes kavicsokkal soványított, lassúkorongolt, vegyes égetésü, de az átlagostól eltérően vékonyabb falú (0,5-0,7 cm), tömörebbre kiégetett kerámiák. A település csak egyes objektumaiban jelentkezett.

13