Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő
BAJKAI ROZALIA heti a településnek (3. kép).4 5 Gödrök azonban házakhoz kapcsolódóan is megjelennek: összesen 6 esetben figyelhettük meg ezt a jelenséget telepünkön/ melyek együtt ún. lakó- és gazdasági egységet alkotnak (3. kép).6 Ezek az egységek képezhették egy település alapegységét, azonban a késő avar kori települések belső szerkezetének vizsgálata még nagyon a kutatás elején jár, így ez a megállapítás még bizonyításra vár.7 Egy-egy egységet nem csak különböző típusú objektumok alkothattak, hanem azonosak is: a házak csoportosulása egy-egy helyen jól kivehető a hajdúnánási településen. Az épületek két helyen sűrűsödnek: egyrészt a település K-i részén, a szabályos sorokba rendeződött gödröktől közvetlenül Ny-ra; másrészt a K-i felszín Ny-i végében (3. kép). Egy harmadik csoportot alkothatnak a Ny-i felszín objektumai, de ez inkább a feltárás jellegéből adódik, biztosat ez esetben sem mondhatunk. Ezek az egy helyen csoportosuló épületek részben minden bizonnyal egykorúak, részben pedig egymást felváltójelenségek voltak, de csak egy szükebb időperióduson belül. A település egészének képét nézve annak egyfajta „vándorlása” figyelhető meg: a telep mintegy Ny-i irányba „vándorolt”, terjeszkedett;8 ami azonban inkább a település súlyponti részének eltolódását, nyugati irányú „elvándorlását” mutatja. Ez a jelenség a település kronológiai alapját képező kerámiaanyaggal is jól alátámasztható: a település K-i végének egyik objektumából (32. ház) kerültek elő a leg4 A település egyetlen kútja a lelőhely K-i végében volt, ugyanúgy, mint a szabályos sorokban elhelyezkedő tároló gödrök; két szabadban álló kemence együtt pedig a lelőhely K-i felszínének Ny-i végében helyezkedett el. A házak a teljes felszínen magányosan vagy csoportokban, szórtan találhatók meg. Úgy tűnik tehát, hogy az egyes telepjelenségek egymástól területileg elhatárolódnak. Településen belül elkülönített területeket figyeltek meg a megye közelmúltban feltárt településein is, de ezek részletes értékelése majd csak a telepek teljes feldolgozása után lehetséges; addig az előzetes közlések rövid leírásaira támaszkodhatunk. Berettyóújfalu-Nagy-Bócs-dűlő 8-9. századi településén a lakóterület és a gazdasági funkciójú, valószínűleg állattartó hely elkülönülését lehetett dokumentálni (DANI-SZILÁGYI 2006. 23.). Debrecen-Bordástanya 8-9. századi településén több elkülönülő területet lehetett megfigyelni; egy területen árokkal körbevett telepjelenségeket, a település központjában pedig különböző objektumcsoportosulásokat, kerítő árok nélkül (KOLOZSI-SZABÓ 2005. 175.). Az egyes területeket nem féltétlenül határolta árok. 5 Gödör és ház egysége mellett szabadban álló kemence és ház egysége is előfordul. Árokkal határolt gazdasági egységet azonban nem figyeltek meg telepünkön. 6 Tomka Péter már a Győr, Bokányi Dezső utcai avar kori település kapcsán felhívta a figyelmet lakóház, gazdasági épület és árok egységére (TOMKA 1988. 52.). Ház és gödör együttesét emelte ki Tiszafüred-Morotvaparton Madaras László is (MADARAS 1991. 279.). Árokkal körülvett telepjelenségek egységeit említik Debrecen-Bordástanyáról (KOLOZSI- SZABÓ 2005. 175-176.). Berettyóújfalu-Nagy-Bócs-dűlő késő avar kori településen 4-4 illetve 5-5 épületből álló gazdasági egységeket határoztak meg, az épületek mellett azonban egy esetben sem került elő egykorú tároló- ill. hulladékgödör (DANI et al. 2005. 17-18; DANI-SZILÁGYI 2006. 22.). Lakó- és gazdasági egységet egyébként más korszak síktelepein is megfigyelhetünk: pl. a Tisza-vidéki gepida telepeken a házak közelében gyakran gödrök találhatók, illetve nagyobb felületű ásatásokon sok esetben egymástól 10-80 m-re fekvő objektumcsoportosulásokat (házak és gödrök), „tanyákat” dokumentáltak (B. TÓH 2006. 49.). 7 A nagy kiterjedésű telepek mellett valószínűsíthetjük, hogy létezett másfajta szerkezetű és talán funkcionális település is. Tiszafured-Morotvaparton Madaras László egy halmaztelepekkel rokon faluformát feltételezett (MADARAS 1991. 279.). Herold Hajnalka a Zillingtal-i avar telep kapcsán áttekintette az addig publikált avar kori telepeket, és 4 településszerkezetet határozott meg: tanyaszerű szerkezet, utcaszerű sorokba rendeződött gödörházak, főként gödörházak, illetve foként gödrök alkotta telep. A tanyajellegű struktúra jelenti a gödörházakból, kemencékből és gödörcsoportosulásokból álló egységeket, melyek egymástól 50-80 m-re helyezkednek el (HEROLD 2010. 164.). 8 Nyugati germán törzsek településterületén sem ismeretlen az épületcsoportok „vándorolása”: teljes telepek feltárásánál dokumentálták, hogy az épületek nem egymásra rétegződtek, hanem mindig arrébb húzódtak (HÄUSLER 1979. 42.). A kompolti szarmata telep kapcsán Vaday Andrea arra az összefüggésre hívta fel a figyelmet, hogy a szántóföldek kimerülésével és újabbak kialakításával a telep lassan „vándorolt” a szántóterületek után (VADAY 1999a. 204.). 12
