Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő

2. A KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉSRŐL

A késő avar kori települést főként kerámiával jól keltezhető, négyszögletes alaprajzú, félig földbemélyített, oszlopszerkezetes házak alkották, valamint - kerámiaanyagot nem, vagy csak néhány esetben tartalmazó - kerek, tároló gödrök. Ezenkívül néhány szabadban álló kemencével és egy kúttal is számolhatunk. Tekintetbe véve a csupán másodlagosan belekeveredett, korábbi korszak leletanyagát tartalmazó objektumokat is, összesen 27 épület, 4 szabadban álló kemence, 1 kút és 29 gödör alkothatta a késő avar kori települést (2. kép).

A település szerkezetét vizsgálva feltűnő az árkok hiánya.3 Az egyetlen kb. 90 cm széles, nagyjából Ny-K irányú árokrészlet kora bizonytalan, mivel leletanyag nem került elő belőle, és vágott egy késő avar kori szabadban álló kemencét. Minden bizonnyal nem a települést határoló, vagy belső elosztást jelző árokrészlettel van dolgunk, telepünkön ugyanis ez az árokszakasz igen sekély és rövid volt. Azon a szabadban álló kemencén kívül, amelyet vágott, még egy található a közvetlen közelében: nagy valószínűséggel az árokrészlet e kemencék struktúrájához tartozhatott, talán valamilyen munkagödörként szolgált.

A késő avar kori telep belső szerkezete kapcsán tehát a következő fontos megállapításokat, jellemezőket sorolhatjuk fel:

1. a települést kerítő árkok hiányoznak,

2. szabályos sorokba rendeződő gödrök elkülönülnek a település K-i végében,

3. megfigyelhető egy-egy ház és a hozzá kapcsolódó gödör vagy szabadban álló kemence egysége,

4. a településkép egyfajta ’’vándorlást”, belső elmozdulást mutat.

A települést kerítő árok hiánya egyrészt abból fakadhat, hogy a települést egyáltalán nem határolta ilyen objektum, de mivel nem volt teljes a feltárás, ezt nem jelenthetjük ki biztosan. Sokkal valószínűbb (főként a megye területén feltárt nagy kiterjedésű késő avar kori telepek tükrében), hogy a településnek éppen azt a szakaszát sikerült megtalálni, ahol ez nem volt jelen. Az avar kori települések belső szerkezetéről általában még keveset tudunk, de a Hajdúnánáson egymás mellett, szabályos sorban ásott tároló gödrök elkülönülése a telep egyéb objektumaitól (házak, szabadban álló kemencék) egyfajta funkció szerinti belső megosztását jelez--------------- EGY KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS KUTATÁSI LEHETŐSÉGEI... ---------------3 Az árkokról, funkciójukról először Méri István értekezett összefoglalóan (MÉRI 1962), majd a dunaújvárosi avar kori település kapcsán Bóna István foglalta össze az árkokról az addigi ismereteket (BONA 1973. 64-66.). A település árokkal való határolásának nyomát Hajdúnánáshoz hasonlóan szintén nem találták meg Tiszafüred-Morotvaparton, bár itt is csak településrészlet került elő (MADARAS 1991. 2. térkép, 279.). Árkok szabdalják, és határolják viszont a megye közelmúltban feltárt, két nagy késő avar kori települését. Debrecen-Bordástanyán É-ról és D-ről határolta a települést (KOLOZSI-SZABÓ 2005. 175-176.), Berettyóújfalu-Nagy-Bócs-dűlőn pedig a települést a vele egykorú temetőtől határolta el, valamint a településen belül is több árokszakaszt tártak fel (DANI-SZILÁGYI 2006. 17-19.).

11