Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? - Legenda és valóság

Bár az eddig átnézett összes forrásunk azt erősíti meg, hogy a Kossuth- tól kapott végleges amnesztia átvételét követően Rózsa Sándor töb­bé nem vállalt katonai feladatot, még a függetlenségi harc második évében is számos alkalommal megemlítik a nevét különböző harci cselekmények kapcsán. Igaz, ezek többségét a források kiadói vagy is­mertetői is cáfolják, ám néha még a szakember is elgondolkodik azon, hogy mégis hinni kellene-e a hitelesnek tűnő információknak. 1849 februárja és júniusa között Rózsát említik a Tisza mentén, Szolnok és Cibakháza térségében, Pest alatt, Komáromnál, de korabeli hivatalos irat tanúsítja a betyárvezér és csapata dél-dunántúli (tolnai) jelenlétét is. Az alábbiakban ezeknek a híreknek eredünk a nyomába, választ ke­resve arra, vajon miért gondolhatták a szemtanúk, hogy valóban Ró­zsa Sándort látták? Ne felejtsük el azonban, hogy a Rózsát és csapatát harc közben megemlítő szabadságharcos naplókat többnyire évekkel az esemé­nyek után, emlékezetből vetették papírra. 1849 február—márciusá­ból két olyan visszaemlékezésünk van, amely Rózsa Sándor csapatát említi meg a szolnoki csata és a cibakházi híd körüli események kap­csán. Egy alig 21 esztendős abaúji jurátus, Karsa Ferenc a 20. (Kas­sai-) honvédzászlóalj, illetve 1849. február 11-e után az 52. (Bocs­kai-) zászlóalj önkéntese a februári események leírásánál említi meg, hogy a tiszai átjárást biztosító magyar csapatok között Cibakházánál ott volt „Rózsa Sándor csapatja”is.500 Karsa egyébként maga is tanúja volt az eseményeknek, mivel alakulatával február 18-án Cibakháza alatt tartózkodott.501 Krasznay Péter Szabolcs megyei jogászhallga­tó, a 25. honvédzászlóalj tizedese szintén a térségben volt ebben az időben. Az évekkel később papírra vetett „naplójában” leírja, hogy a győztes március 5-i szolnoki csata másnapján Damjanich és Vécsey seregeivel egyesülve előbb Cibakházára, majd onnan a Tiszán átkel­Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? — Legenda és valóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom