Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Előzmények - Kossuth alföldi toborzóútja és az amnesztia megadása
Kossuth alföldi toborzóútja és az amnesztia megadása Barabás Miklós: Kossuth Lajos Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjaként 1848. szeptember 24-én indult el a híres alföldi toborzóútjára népes kíséret élén. Személyi titkára, Vörös Antal mellett az elnökkel tartott például Csernátoni Lajos újságíró, a Márczius Tizenötödike főmunkatársa; Egressy (Galambos) Gábor színész; Jókai Mór író; báró Lo-Presti Árpád, a szabadcsapat-alapító Lo-Presti Lajos öccse, később őrnagyi rangban Görgei Artúr parancsőrtisztje; Rákóczy János ügyvéd, pénzügyminisztériumi titkár; továbbá Tanárky Gedeon, Nagykőrös város országgyűlési képviselője is, de pontos számuk az induláskor a 20 főt is meghaladhatta.52 A lelkes fővárosi ifjak részben „testőrként” kísérték el Kossuthot, másrészt azért tartottak vele, hogy felválthassák, ha kimerül a beszédben. A csoportot szállító vonat délután négykor érkezett Ceglédre, és Kossuth két óra múlva már útnak is indított Pest felé egy 300 főből álló begyakorlott fegyveres csapatot. Még aznap továbbment Nagykőrösre, ahonnan este fél kilenckor rövid levélben tájékoztatta nejét az addigi eredményekről. A társaság másnap indult tovább Kecskemétre, majd 26-án Abony- ba. Kossuth második ismert levele már Szolnokon készült, ahová estefelé érkeztek. Ez volt toborzókörútja ötödik állomása. Tanárky Gedeon a képviselőházban számolt be szemtanúként Kossuth munkájáról. Kossuth tervei szerint 27-én indult volna tovább Csongrádra, Szentesre, Hódmezővásárhelyre és Szegedre. Ennek ellenére aznap visszatért Pestre, és a képviselőház éjszakai ülésén személyesen számolt be az út eredményeiről. Beszédében az addig felkeresett helységeket is felsorolta (9. kép). Előzmények 1'
