Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Okmánytár

zászlóaljnál, vagy önnél jelencsék magokat, a számadási zavarok kikerülése azt igényelvén, hogy á költségek á zászlóalj pénztárából, vagy azon úton fizettessenek, mellyen a’ fölszerelés történt. E részben tehát intézkedjék ön.

Budapest, November 30“ 1848.

az országos honvédelmi bizottmány elnöke

Kossuth Lajos

[Külső címzés:} A honvédelmi bizottmány Elnökétől Egressy Gábor kormány biztos úrnak

\rivatak>6\

Szegedre [Pecsét.)

[Utólag rávezetve:} Kossuth elismerő levele E. G. Kormánybiztoshoz. 7848.

[Egressy sajátkezű feljegyzései:\ Kor 1 kor (?)

Meg van téve az ülés!

Az aradi tábor felszerelése is megvan

36.

„Tábori képek és csatamezei virágok”

(Nemzetőr, 1. [1848. november 30.] 22. sz. 344-345.)

Rózsa Sándor, ki azelőtt az alföld leghíresebb betyárja, szegény legénye volt, s kit évek lefolyása alatt a legnagyobb erőmegfeszítés daczára is nem sikerült kézre keríteni; most Szeged városától bűnbocsánatot kapván, egy század lovas betyárral az alvidéki táborban vitézkedik. - És hogy ő csakugyan hőslelkű férfiú, s a maga nemében rendkívüli egyéniség, - azt a lagerdorfi ütközetben, hol egy maga 12 ráczot ölt meg, fényesen tanúsítá. - Ezen derék bajnok főnöke, elöljárója, Damjanics alezredes, minap a Radikál Körben sokat beszélt felőle, melly jellemzést a közönség elébe hozni, igen érdekesnek találtam. — Rózsa Sándor külsőre nem sokat mutat, testalkatára nézve szikár, de erős izmain kitartóság és rugékonyság ömlik el, és arczán a bátorság és