Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? - Legenda és valóság
Tolnában - több ilyen, általánosan „ostorosok”-nak nevezett lovas szabadcsapat is tevékenykedett. Náray János, a pécsi püspöki uradalom számtartója többször is kitér rájuk a naplójában. E szerint 1849. június 7-én a bonyhádi magyar sereg 24 ostorost küldött ki, hogy fogják el Daróczy hegyháti esküdtet, és vigyék be, de erre nem került sor. Visszafelé nyargaltukban a szabolcsi téglaháznál ellenséges előőrsökre (granicsárokra) bukkantak, akiket megtámadtak, majd egy rövid csata után elszáguldottak Bonyhád felé.511 Ezt az esetet írta le Majláth György is a fenti levelében. Egy korabeli híradás ugyanakkor (június 7-én) arról tudósít, hogy Pécs városa körül már napok óta ostorosok cirkáltak, az egyikük még a budai vámnál őrt álló katonát is halálosan megsebesítette aznap.512 Négy nap múlva a tolnai ostorosok Bonyhádra hurcolták Hegyesy László hetényi plébánost és Kisfaludy Károly szolgabírót, aznap pedig harminc „ostoros csikós” érkezett Bonyhádról Pécs városába. Amikor június 13-án délután a horvátok jövetelének hírére félreverték a harangokat, többek között az ostorosokat is kiküldték egy század nemzetőrrel Szalánta felé, de az ostorosok „ nyargalózásáról” Kelemen József pécsi kanonok is megemlékezett a naplójában. Ezek a lovasok azonban Náray szerint még másnap elvonultak Szekszárdra. Náray aznapi feljegyzése azért is érdekes, mert bővebben írt az „ostorosok”kinézetéről, miszerint „jó lovaik voltak, gatyában, ingben, kerek kalappal, karddalpisztolokkal és bőr hosszú ostorral, minek a hegyén drót horgony volt”. A leírás olyan szabadcsapatot ábrázol, mint Rózsa Sándor betyárserege, mindössze annyi eltéréssel, hogy itt dunántúli, egészen pontosan tolnai fiákról esik szó. A naplóbejegyzés azonban folytatódik, melyből kiderül, hogy a tolnai legények elvonulása után egy másik, hasonlóan felszerelt alakulat érkezett a helyükre: „midőn ezek elmentek a Budai-városi Bosnyákok állítottak ilyen ostorosokat helyettük”.513