Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? - Legenda és valóság
Forrásaink a későbbiekből is tartalmaznak érdekes adalékokat a tolnai „ostorosok”-ról: amikor például a magyarok július 15-én Mohácsnál megpróbálták megállítani az előrenyomuló ellenséget, az ostorosok is ott vitézkedtek közöttük. Ennek meg lett a böjtje, ugyanis a tizenegy ostorost küldő Kölked falura a császáriak 4000 pengő forint sarcot vetettek ki, amiért az elöljáróik Pécsre mentek be a püspökhöz közbenjárásért könyörögni.514 Egy korabeli iratban ugyanakkor az áll, hogy a község nyolc lovast fegyverzett fel, amiért a győztesek huszonkét lovától fosztotta meg a lakosságot.515 A tolnai ostorosok utolsó hőstette lehetett, amikor július 31-én Pécsváradra ütöttek, és magukkal vitték a fekete-sárga lobogót is. Ekkor azonban sor került néhány nem éppen dicsőségesnek mondható eseményre is: az „ostorosok társaságában szét- tekergö zsiványok” kirabolták Zobáki vadászt, valamint Beer hetényi molnárt, akitől több ezer forintot elvittek.516 Noszlopy Antal, Noszlo- py Gáspár somogyi kormánybiztos bátyja az önéletrajzában leírja: amikor a cári csapatok előrenyomulásának hírére megkezdték a visszavonulást Komárom felé, Szekszárdon az őket kitörő lelkesedéssel fogadó lakosok között ott voltak a „derék ostorosok”is, „kiknek már ekkor meg- kevesült 3 századjuknak kapitánya a derék helybeli gyógyszerész volt”?17 Egy összefoglalás szerint Noszlopy Gáspár éppen Bonyhádról rendelte el ostoros csapatok állítását a szabadságharc utolsó napjaiban.518 Egy méltatlanul elfeledett drávaszögi magyar író, Újlaki (Neu- mayer) Kornél Dezső darázsi plébános előbb 1897-ben Pécsett, majd - a nagy közönségsikerre való tekintettel módosított tartalommal és lényegesen nagyobb példányszámban - Budapesten 1903-ban megjelenő A Karassó mellől című novelláskötetének egyik elbeszélése, A tú- ronyi csata is szerepelteti Rózsa Sándort és marcona csapatát, akik az oroszok elől jöttek át Baranyába. A betyárokat kitörő örömmel fogadták a helybeliek, de a nevezetes összecsapásban nem játszottak küRózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? — Legenda és valóság
