Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? - Legenda és valóság

62. N N: A komáromi csata

Végezetül egy dél-dunántúli adat a szabadságharc utolsó hónapjairól. Ifj. Majláth György, Baranya és Pécs város császári biztosa 1849. június 9-én az alábbiakat írta a Somogy—tolnai hadi helyzetről: „megyei hivatalnokok a Bonyhádon tanyászó 60-70 egyénből álló »Rózsa Sándor- féle banda« beütései által rémíttetnek; miként a hegyháti járás főbírójának (Kaposvár és Dombóvár táján) egyedül csak különös lélek ébersége által sikerült ily elfogatási kísérlet elől menekülni”.510 Mondanunk sem kell, a jelentés alapjául szolgáló híradás sem a szegedi betyárvezérrel függ össze. A fent említett alakulat ugyanis valójában a Tolna megyei Bonyhád városában állomásozó lovas gerillákat takarja, de forrásaink alapján nyilvánvaló, hogy a Dél-Dunántúlon - Baranyában és

Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? — Legenda és valóság