Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? - Legenda és valóság

dott visszaemlékezésében a kalandos és veszéllyel teli utazás története mellett arról is szót ejtett, hogy Komáromnál saját szemével látta Rózsa Sándort. Lássuk, mit ír erről az emlékirat: „Ekkor láttam először Rózsa Sándort. 0 volt az első, aki hatszáz emberből álló szabadcsapatával a hídon át Újszőnyig vonult, ahol a csata megkezdődött. (Háromszáz embere lovon, háromszáz embere gyalog, mindany- nyian kék és fekete csikós ingben és gatyában. Rózsa Sándor századosi rangban volt.) ”506

A dicsőséges tavaszi hadjárat részeként lezajlott első komáromi, vagy más néven komárom-szőnyi csatában a Görgei parancsnoksága alatt álló 24 000 fős honvédsereg fényes győzelmet aratott a Schlik tábornok vezette, túlerőben lévő (30 000 fős) osztrák seregen. Rózsa Sándor és csapatának jelenlétét itt sem támasztják alá a korabeli hadi jelentések, a Hunyadi-huszárok szerepéről viszont tudunk, sőt, éppen az ő vitézségüket örökítette meg a csata egyik osztrák ábrázolása, melyben többek között karikás ostorral felszerelt lovasok csapnak össze a császári katonákkal (62. kép). A császári hadijelentések csikósokként emlegették a Hunyadi-huszárokat, emiatt terjedt el az a hír, hogy maga Rózsa Sándor is Komáromban szolgál.507 Külön érdekesség, hogy Szinnyei József idézi is Guyon Richárd 1849. május 16-i napiparancsát, amelyben „a Hunyadi-huszároknak, kik a csikós karikás-ostort már letették, ezen az ellenség előtt oly igen félelmes fegyver használatát újra megparancsolta”.508 Az április 26-i komáromi csatában két század Hunyadi-huszár volt jelen összesen 212 fővel, Bobory Kálmán őrnagy parancsnoksága alatt. Okét Klapka György néhány nappal később kiadott diszpozíciója szerint az I. hadtest lovashadosztályába osztották be két század Lehel-huszárral együtt, de a csatában betöltött szerepük és elhelyezkedésük máig sem tisztázott.509