Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint
Rózsa István Rózsa Sándor unokatestvére. Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint a második vallomásában nevezte meg. Egy külön kérdésre pedig úgy válaszolt, hogy Rózsa Pista mintegy 45 éves lehet, és saját tanyáján él a szegedi határban.434 1851 tavaszán Rózsa Sándor, Veszelka Imre és három további betyár társaságában ő is ott volt Kovács István algyői lakos házának megtámadásánál.435 Egy 1856-ban lefolytatott vizsgálat során kiderült, hogy július 27-én Rózsa Sándor meglátogatta a tanyáján, és éjféltájban együtt átmentek Varga József pusztai tizedes tanyájára, ahol a házigazda ételt és italt hozott nekik, és az ugyancsak szomszéd tanyás gazdával, Kovács Bandó Antallal, valamint Sutka Pál számadó gulyással együtt mulattak. 1859 júliusában folyamodványt nyújtott be Szeged városához, melyben a pásztorságtól való eltiltása felülvizsgálatát kérte. Bár korábban kétszer is elítélték tolvaj lásért, az utóbbi időben nevét nem hozták összefüggésbe bűnténnyel, ezért kérelmét a városi tanács is támogatta a megyefőnöknél, és a „pásztorkodhatásra feljogosíthatónak” véleményezte. Rózsa folyamodványából az is kiderült, hogy 17 éve pásztorkodásból élt.436 Rózsa Jakab Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint a második vallomásában nevezte meg. Martonoson született, úgy tűnik, 1809-ben. O is Sándor közeli rokonságához tartozott, egy későbbi törvényszéki tudósítás egyenesen a bátyjának nevezi, de valószínűbb, hogy unokatestvérek lehettek. Már 1841. október 9-én is együtt említik őket, amikor két társukkal kifosztották Hajós község pénztárát.437 Szintén részt vett az 1846. szeptember 26-i moho20/
