Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint

lyi rablásban,438 1850 őszétől 1852 őszéig pedig szinte minden bűn­esetnél jelen volt.439 1850 szeptemberében Rózsa Sándor és Rózsa József társaságában a földeáki Návay-gulya 21 marháját hajtották el; 1851 áprilisában pedig ott volt a horgosi plébános házának felveré­sénél is.440 Amikor 1851 táján Rózsa Sándor hét társával megrohan­ta a Pálfi tanyát, és ott meglőtték, Rózsa Jakab tanyáján vágta ki lá­bából a golyót.441 A Feketeszélen levő tanyája Farkass János főkapitány 1851 végén készült kimutatása szerint a „Szeged Alsó Városi részén lévő gyanús ta­nyák” között szerepelt. A kimutatás gulyásként tartotta nyilván.442 1852 nyarán a kereseti (Csorvai kapitányság) csordánál volt pásztor, és a szegedi gazda többek között számára is nyeregtarthatási engedé­lyért folyamodott a városvezetőséghez.443 Szeged város tanácsi irata­inak mutatókönyvében 1857- 1858-ban szerepel Rózsa Jakab bün­tetése, de bővebbet nem tudunk az ügyről. Martonosi születésű, 61 esztendős, római katolikus vallású földművesként 1870. augusztus 14-én ő is a szegedi Csillagbörtön rabja lett, de még 1871. június 5-én belehalt a viszontagságokba.444 Sánta Pál (Sánta Pali) Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint az első vallomásában nevezte meg. Sántha Pál Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata sze­rint a második vallomásában nevezte meg. Bár nem kizárt, hogy két külön személyről (talán apáról és fiúról) van szó, valószínűbb­nek tartjuk, hogy Rózsa véletlenül nevezte meg kétszer ugyanazt a férfit. A szabadcsapat legénysége

Next

/
Oldalképek
Tartalom