Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
A szabadcsapat legénysége - A Rózsa-lovasok
mert állítólag kapcsolatban állt Rózsával, az 1859 elején megtartott tárgyalás során pedig részletes bizonyítást nyert, hogy számos bűn- cselekményben volt a társa. Az algyői születésű Tézsla Mihálynak is Katona Páléhoz hasonló a Rózsával való kapcsolatának kezdete. Az 54 esztendős, nős, római katolikus vallású szegedi lakos - aki 1858-ban a Rókusi kapun kívül a Lakat utcában lakott Bojtár Kovács János házában, s fuvarosként dolgozott - a június 12-én és 21-én tett vallomásaiban elmondta, hogy a „forradalomban” ismerte meg Rózsát. Később is gyakran találkozott vele, amikor a betyár titokban árendás volt Homokon, mivel ő ugyanott kanászkodott. Ezután Tézsla titokban hírt hordott Rózsáról a csendőröknek, ami a betyárvezér fülébe jutott, és 1853-ban, két héttel a Szent György napi vásár után hajnalban rajtaütött két társával (egyikük Ballangó Pataki, azaz Kiss Bácsi volt). A betyárok azzal gyanúsították, hogy korábban jelentést tett Rózsáról a csongrádi elöljáróságon, s úgy tűnik, éppen Kiss Imre csongrádi csendbiztosnak. Bár Tézsla hetekig ágyban feküdt a kiadós verés miatt, mégis maga Rózsa lépett közbe társainál, és nem engedte tovább ütni az áruló kanászt, sőt, annak felesége is az ő szavára kerülte el a bántalmazást. Tézsla maga is elismerte, hogy ha Rózsa nem szól közbe, agyonverték volna (Kiss Bácsi pl. mángorlóval ütötte).342 A betyárokhoz egyébként Tézslának is köze volt: 1851 nyarán ő is közreműködött a Gubacsi pusztáról Rózsa és Veszelka által elhajtott sertések továbbadásában, a következő év februárjában pedig Rózsával és további öt társukkal egy Papdi József nevű gazdag paraszt Szeged környéki tanyájáról 600 forint készpénzt és egyéb értékeket tulajdonítottak el.343 Tézsla esetében mindkét lehetőség felmerülhet: szolgálhatott Rózsa csapatában is, de szegedi nemzetőrként szintén ismeretséget köthettek a délvidéki táborozás alkalmával. A szabadcsapat legénysége
