A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)

1914. március 28-29-én került sor. Március 28-án este hangversenyt, 29-én délelőtt pedig avatóünnepséget szerveztek. Az ünnepségen a Békéscsabai Múzeum-Egyesület a felépült múzeumot és összes gyűjteményét ténylegesen a város kezelésébe adta, majd hivatását betöltve rövidesen feloszlott.

11. A városi múzeum (1914-1950)

A múzeum létrehozása érdekében 1899-ben elindult, s attól kezdve szinte egyenesen felfelé ívelődő, a végén pedig az újonnan épített létesítmény átadásával záródó első korszakot a városi keretek közé kerülő múzeum tevékenységét jelentő korszak követte. A Közművelődés Háza 1914. évi városi kezelésbe adása azt jelentette, hogy a város a gyűjtemények gyarapítása, a közművelődés igényeinek kiszolgálása, fejlesztése mellett az épület működési költségeinek biztosítását is vállalta. Ezen feladatokra meghatározták a fenntartás kereteit, s megszervezték a működtetés módját is. Eves szinten ez 3000 korona támogatást jelentett, s azt, hogy az intézmény működését a helyi képviselő-testület által választott 16 tagú bizottság irányította. Utóbbi döntött a személyi kérdésekről, a költségvetés megtervezéséről, a vásárlások kérdéséről és az épület egyes részeinek külön hasznosításáról. A Közművelődés Háza élén igazgató állt, aki munkájáért tiszteletdíjat kapott. Szakmai felügyeletét továbbra is a vallás- és közoktatásügyi miniszter látta el a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége útján. Az alapszabály szerint a múzeum hetenként egyszer, minden vasárnap délután volt nyitva a látogatók számára.

A városi működtetés alá kerülést követően nem sokkal azonban az ígéretes fejlődésnek véget vetett az első világháború. A főgimnáziumot már 1914 őszétől katonai kórház céljára foglalták le, így most a múzeum adott helyet a gimnáziumi munka számára is, átengedve részére a nemrég megnyitott épületben hét helyiséget. A kiürített termekből átcsoportosított és újra rendezett kiállítást 1915-ben ismét megnyitották, s ebben az évben a támogatásoknak köszönhetően vásárlások útján a gyűjteményeket még gyarapítani is tudták. Ekkor került például a múzeumba a békési Emperl család gazdag régészeti gyűjteménye. Emellett néprajzi gyűjtések, tárgyvásárlások is folytak a környékbeli településeken. A háború utolsó éveiben azonban a városi rendőrségnek és több más hivatalnak is a Közművelődés Házában szoritottak helyet. A gyűjtemények összezsúfolása miatt így - 1915 kivételével - a múzeum nyitva tartása is lehetetlenné vált. Az épület csak 1918 nyarától lett rövid ideig ismét kulturális tevékenység színtere (kiállításokat, hangversenyeket, irodalmi felolvasásokat szerveztek), de az újjáéledést az

24