A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Aurel Chiriac: A Bihar megyei és Nagyváradi Történeti és Régészeti Múzeum Társulattól a Körösvidéki Múzeumig
államot, hogy 1916. szeptember 7-15. között Budapestről egy bizottságot küldjön a nagyváradi múzeumba, 43 ládába csomagolva az Ipolyi- gyűjtemény műtárgyait, valamint a Bihar megyei és Nagyváradi Történeti és Régészeti Múzeumi Társaság gyűjteményének egyéb műtárgyait. Ez utóbbiakat azért, mert a magyar történelem fontos bizonyítékai voltak az Osztrák-Magyar Monarchia e területén. A becsomagolt tárgyakról összeállítottak egy listát (26 oldalas), a műtárgyak pedig Nagyváradon maradtak a háború végéig. Közben Gerovich Tibor, az Esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója és a Budapesti Nemzeti Múzeum muzeológusa arra kérte Csemoch Jánost, Magyarország bíboros-hercegprímását, találja meg annak jogi módját, hogy a gyűjtemény Esztergomba kerülhessen. Miután a magyarországi egyházakért felelős minisztérium elfogadta a főpap kérelmét, 1918 végén Gerovich Tibor Er- nyei igazgató-gyűjteményvezetővel együtt Nagyváradra ment átvenni a gyűjteményt. Itt azzal szembesült, hogy a legértékesebb műtárgyak, az aranykelyhek eltűntek, mivel az intézmény egy volt hivatalnoka eltulajdonította azokat, és az Egyesült Államokba vitte. 1918. december 1-je, de főként a román közigazgatás bevezetése után a múzeum a Bihar megyei és Nagyváradi Történeti és Régészeti Múzeumi Társaság kezelésébe került, azonban az anyagi támogatást a román állam által létrehozott Múzeumok Főigazgatóságától kapta. így a kiállítást újraszervezték és korszerűsítették. A munkálatokat 1919. január 27-én fejezték be. A múzeum 1921-től kezdte el a működését. Ez alkalomból adták ki először egy erdélyi múzeum kétnyelvű (román-magyar) kiállításvezetőjét. 1922-ben a múzeum gyűjteménye 14 080 régiségből, 1369 néprajzi tárgyból, 824 művészeti alkotásból, a könyvtár pedig 8132 kötetből állt. A két világháború közötti években, 1929. június 23-án, egy nagyváradi és Bihar megyei román értelmiségiekből álló csoport megalapította a Bihar Nemzeti Házát, amelynek székhelye a Regina Maria hotelben volt (Republicii utca). Célul tűzték ki „egy a nyugati határ menti néprajzi múzeumnak a megalapítását”, amely 1932 tavaszán nyílt meg a jelenlegi Ady Endre Múzeum épületében. A Bihar Nemzeti Háza néprajzi gyűjteménye kezdetben 49 műtárggyal rendelkezett, amelyeket 1930- ban szereztek be 22 felsőpojényi és csegezi gazdaságból. 1930-1933 között a Bihar Nemzeti Háza legfontosabb célkitűzése az volt, hogy találjanak egy kiállítóhelyet, és román néprajzi műtárgyakkal gyarapítsák a gyűjteményt. A Bihar Nemzeti Háza közigazgatási tanácsának székháza saját palotájának első emelete lett, a Republicii utca 3. szám alatt. 1932- ben jóváhagyták, hogy a Belényesi Román Nők Egyesülete állandó kiállítást hozzon létre egy vitrinben népművészeti tárgyak számára. Az ő közreműködésükkel nyitották meg az első bihari román népművészeti 109
