Cs. Szabó István: Református temetés, temetők, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

A temetők gondozása, felügyelete

az jelen nyári s őszi időszakokra ti. míg csak kaszálni lehet"; 1857. április 26.: „...Az Ifjúság a 'Temetőbenn játszódik, ott károkat tesz, síremlékek, fák kitördelésével, s mivel az egyház maga er éjivel nem hír vélek, hatósági fellépést kérelmez ellenekben... "; 1865. jú­nius 18.: „Temető két hellyen van ti. a 'használatban lévő 6 hold és az ujjabb Temető 8 hold, összesen 14 hold, ezek évenként kiuj­jíttatott árkokkal vannak körülvéve, fákkal körül ültetve és az uj­jabb Temető területe az Egyháznak jövedelméül szolgál"; 1868. február 2.: „A régi Temető rész parczellázását Kenderföldeknek... Lakosok közt szétosztatnak bokrok, fák, sírfák kivételével".' 1 "' A szeghalmi református lelkipásztor, amikor Hajdúszobosz­lón segédlelkészként szolgált, látta, hogy „.. .két kis öreg, reformá­tus vallású házaspár kijártak a temetőbe, s a kicövekelt leendő sír­helyük előtt gyertyát gyújtottak, koszorút vittek alkalmankint, és ott mindannyiszor elsiratták magukat. Egyébként épelméjüek voltak". 14 Túrkevén az 1796. április 19-i presbitériumi határozat kimond­ta: „A 'Temető Kerteknek igen el-hagyattatott állapotban léte ugy a' Sírok ásásának rendetlensége előfordulván Tavasszal árkaik meg uj­jittassanak, régi és megtelt Temetőkertek bezárassanak. Minden Te­metőkertnek egy-egy Inspectora legyen. Zárak kulcsai azoknál legye­nek, azok tudta híre nélkül senki sirhellyet Szabad tetszése szerint ne foglalhasson, s egy-egy testnek befogadására elegendő Veremnél tága­sabbat ne áshasson. E' végre a Temető Kétfelé osztasson egyik felébe 12 évig éltek, másik felébe azon fejül idejűek szép egyenes Lineába és egyforma mértékű külömböztetéssel temettessenek, s igy hogy igy a Temető Kertek idő elébe ne töltessenek-s vigyázzni, hogy egyszer el­temetett Testek vermeit újra felbontatni senki ne bátorkodjon... ". 15 Vésztőn 1984-ben figyeltem meg, hogy a temetőbeli üres sír­helyekbe az özvegyasszonyok szép sorban káposztapalántát ül­tettek. 13 Presbiteri Jegyzőkönyvek 1852-1853, Mezőberény. 14 Erdei István református lelkipásztor közlése, Szeghalom. 1:1 Presbiteri Jegyzőkönyvek 1796, Túrkeve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom