Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály élete és kultusza (Békéscsaba. - Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Munkácsy Mihály élete és kultusza

A Szent János Társaság tagjai felolvasóülésen értekeztek a mű teológiai értékeiről. A bemutató sikere után bankettet rendeztek a Continental Szál­lóban 1881 júniusában. Az ünnepélyen részt vett J. Breton, M. Antokolsz­kij, E. Renan, J. Lefebvre, C. Chaplin, J. E. Massenet. Közben Munkácsy dolgozott a második képen, amelynek eredeti címe Consummation est! (Elvégeztetett!) volt, később kapta a Golgota vagy a Krisz­tus a Kálvárián címet. Modelljei olaszok és kivándorlásra váró lengyel, orosz zsidók voltak, akikkel Párizs külvárosában találkozott. Először a farizeus alakja (Megdöbbenve) lett kész 1882. január 25-én, ezt követte még tizenöt előtanulmány. Munkáját gyakran meg kellett szakítani, hiszen az első Krisz­tus-kép több bemutatóján részt vett előbb Bécsben, majd Budapesten. 1882 februárjában a régi Műcsarnok dísztermét valóságos templommá alakították át, ahol közel nyolcvanezer ember látogatta a nagy festményt egy hónap alatt. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat díszün­nepséget rendezett, amelyen ezüstkoszorút nyújtottak át a festőnek. Az egyesített főváros díszpolgárává választotta. Ünnepelte szülővárosa, Munkács is, amelynek 1880-tól díszpolgára volt, s ahol most emléktáblát avattak egykori lakhelye falán. A Harmónia Társaság estélyen az idős Liszt Munkácsynak ajánlva adta elő XVI. magyar rapszódiáját. Mindezek hatására az ünnepelt művész ösztöndíjat alapított fiatal festők számára. Ha végigkövetjük az eseményeket, kitűnő jellemzést kapunk a főváros­ról, a magyar közönségről és Munkácsyról. Nagy, néhol őszinte, sokszor külsőségekbe torkolló ünneplés: ezüstkoszorúk, tósztok, fáklyás menetek, de mögöttük nincs nagy célokat megvalósító művészetpártolás. Láthatjuk Munkácsy nemes jóindulatát, de azt is, hogy köti szerződése. Londonban már a párizsi kiállítás idején beharangozták a képet Christ at the Praetorium címmel. A The Times beszámolt arról, hogy Munkácsy - Renan hatására - átfestette a Krisztus-fejet, valamint, hogy Braunnal fény­képek sorozatát készíttette. Londonban kilencvenkétezer látogatója volt három hónap alatt a monumentális Krisztus-képnek. Aztán továbbván­dorolt a nagy kép soha nem látott gondossággal, technikai biztosítékokkal. Szeptemberben és októberben Liverpoolban, Leedsben mutatták be, ám a legnagyobb siker Manchesterben volt, ahol kétszázezer ember nézte meg 1883 január-februárjában. Az anglikán egyház fellegvárában egyértelműen bibliai képnek tartották Munkácsy Krisztus-ábrázolását. A pesti ünneplés után Munkácsy türelmetlenül folytatta a Krisztus a Kálvárián című képét. Egy keresztet készíttetett, amelyre felkötöztette

Next

/
Oldalképek
Tartalom