Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály élete és kultusza (Békéscsaba. - Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Munkácsy Mihály élete és kultusza

modelljét. Mint egy trieszti lap leírta: szerencsétlenség történt. A kereszt eldőlt, a modellt álló férfi életveszélyesen megsérült. Ekkor, 1882 nyarán készülhetett az a fénykép, amely Munkácsyt ábrázolja a kereszten. A festő e baleset után kényszerűségből is állt modellt, de bizonyára segített az átélésben a testet, lelket megviselő póz. Visszatérve a lamalou-i fürdőzésből, türelmetlenül fogott hozzá nagy tablójához. „Sietve írok neked - vetette papírra Cécile-nek 1883 nyarán - mert egy Krisztus vár, szeretném már keresztre feszítve látni".

2 A nagy vázlatnál az első magyar Munkácsy-ösztöndíjas, Révész Imre segédkezett. 1884 húsvétján nyílt meg a szenzációt jelentő tárlat. Sedelmeyer palotájában, külön e célra emelt pavilonban, egymással szemben állt a két Krisztuskép. Az eseményről még Maupassant is megemlékezett A szépfiú (Bel ami) című regényében, ha más névvel is. A másodbemutató Budapesten volt 1884 szeptemberében. Munkácsyék fogadták a hódolatokat, országjárás során Alcsútra, Klotild főhercegnőhöz utaztak, majd a Felvidéken Ipolyi Arnold püspök és Andrássy gróf vendégei voltak. Meglátogatták Haynald Lajost, részt vettek az Operaház avatóján. 1883-84-ben Skóciában és Észak-Írországban vándorolt a mű, elsőként Glasgow-ban, majd Newcastle-ben mutatták be. Ezután Varsóba, Brüsszelbe, Amszterdamba és különböző német városokba vándorolt a Golgota. Megfordult Christianiában (a mai Oslo) és Stockholmban is, ahol később, 1887-ben megkapta a Svéd Sarkcsillagrend parancsnoki rendjét. 1886-ban az első kép Sedelmeyerrel együtt áthajózott az Újvilágba, novemberben Munkácsy is követte. Hathetes kintléte alatt nemcsak a magyar kolónia ünnepelte, hanem a hívők és a szabadgondolkodók, a kiállítás látogatói is. Ekkor már kb. 40 műve volt az amerikai műgyűjtők tulajdonában, melyeket a festő meglátogatott. így nyilatkozott a The Worldben: „ Természetesen nagyon örültem annak, hogy saját képeimet, amelyek az elmúlt tizenöt évben kerültek ebbe az országba, viszontláthattam. Olyanoknak tűntek nekem, mint a külföldre házasodott gyermekek. Különös érdeklődéssel töltött el, hogy a Miltonomat, amelyet Mr. Robert Lenox Kennedy ajándékozott a Lenox könyvtárnak, viszontláthattam. Sajnálom azonban, hogy a jelenlegi helyén nem kap elég fényt, és hogy a képtár a nagyközönség számára nehezen hozzáférhető. Azt találtam, hogy e miatt nagyon sok ember még soha nem látta a képet. "

3 2 Farkas Zoltán (szerk., ford.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest, 1952. 123. p. 3 Munkácsy talks of art. The World, 1887. január 3.