Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Illyés Gyula

Kezdeti versei az avantgárd stílussal mutat rokonságot, tárgyias elemekkel ötvözve. Első két verseskötete a Nehéz föld 1928ban, a Sarjurendek 1930-ban jelent meg. A szabad versek sodró pátosza, olvasásuk közben, mély bonyomást tesz az olvasóra. Későbbi költeményeit már az életközeli tárgyias megfogalmazás jellemzi. Úttörőszerepet vállalt a költői epika megújításában is, mely közül kiemelhetjük a Három öreg (1931), az Ifjúság (1932), Hősökről beszélek (1933) című elbeszélő költeményeket. 1934ben jelent meg az Oroszország című műve, amely szovjetunióbeli útjának élményszerű leírása. Kiemelkedő alkotásának tekintjük a Puszták népe (1936) című szociográfiai írását, amelyet önéletrajzi és szépirodalmi elemekkel ötvöz művészi módon. A Petőfi (1936) című írása a nagy költőelőd életét és munkásságát elemzi. Első drámája, A tű foka (1944) a néphez való hűség legjobb megoldását keresi. A II. világháború utáni műveit nincs módunkban felsorolni, csak néhányat tudunk