Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Illyés Gyula

rátságot is kötött (Tristan Tzara, Paul Eluard, Louis Aragon, Eisa Triolet stb.). 1926-ban amnesztia révén hazatért. írásai a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka folyóiratokban jelentek meg. 1928-tól márköltőként is rendszeresen publikált a Nyugat című folyóiratban, melynek 1937-től a társszerkesztője lett. 1941ben, Babits Mihály halála után a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag szerkesztője. 1944 márciusától vidéken és Budapesten bujkált. 1945-ben nemzetgyűlési, majd rövid ideig országgyűlési képviselő volt, 1946-ban pedig a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője. 1946-49 között a Válasz szerkesztőjeként is tevékenykedett. 1945-49 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, kizárása után tagságát 1989-ben visszaállították. 1948-tól visszavonult a közélettől és csak az irodalomnak élt. Illyés Gyula rendkívül szerteágazó irodalmi munkásságot fejtett ki. A költészet, a próza területén, és a drámaírásnak is magas fokon volt a mestere.