Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)
Bevezető
/vu gyarország délkeleti megyéjének, Békés megyének az északi részén terül el a Körös-Sárréti Kistérség, melynek egyik települése a 2001-től városi ranggal büszkélkedő Vésztő. A város és környéke valamikor a kezdetektől a XIX. század közepéig a szabályozatlan Sebes-Körös nádas, zsombékos, nagykiterjedésű mocsaras birodalma volt, ahol az itt élő emberek legfeljebb a vízjárta elöntési területekből kiemelkedő, hátasabb. dombosabb részeken találhattak biztos menedéket a letelepedésre. Az 1350-ből származó oklevél eredeti írása még utal a középkori falu víz melletti szoros közelségére, hiszen az abban rögzített Veyzetheu falunév nem más, mint a vejsze „víz fenekére érő nádfalakból álló halfogó eszköz" és a tó „(folyó)torkolat" főnevek összetétele.