Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Bevezető

Vésztő csak egyike volt azon településeknek, amelyek a Sárrét (Nagy-Sárrét, Kis-Sárrét) nevű hatalmas, vízjárta vidéken léteztek. Ezt a nagykiterjedésű mocsaras területet, amely egyébként nagyon romantikus volt a korabeli leírások szerint, legalábbis az átutazók számára, a XIX. század folyamán végképp lecsapolták. A Sárrét tehát a maga valóságában ma már nincs ugyan meg, de a táj, a vésztői táj is, máig megőrizte a vízszabályozás előtti természeti szépségét. Ezen a vidéken, a város központjától hat, a szélétől három kilométerre, a Szeghalomra vivő országút mellett található az 1982 óta látogatható, s ma már méltán országos, sőt nemzetközi hírű Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely és Szoborpark. A Holt-Sebes-Körös által körülzárt természetvédelmi területen található a kettős Mágori-domb. Az egyik felébe vágott régészeti, ásatási szelvényben mintegy hatezer év egymásra épült településnyomait, leletanyagát láthatják az idelátogató érdeklődők. A domb másik felén a Csolt-nemzetség Arpád-