Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Erdei Ferenc

Tisza-közi parasztság életét vizsgáló szoci­ográfiája, a Futóhomok, a Magyarország fel­fedezése sorozat második köteteként jelent meg Budapesten. 1937-ben. A könyv nagy visszhangot váltott ki, ennek révén a faluku­tató írók csoportjának tagja lett. Sorra jelen­tek meg a magyar társadalom, mindenekelőtt a parasztság helyzetével, sorsával foglalkozó művei, mint például a Parasztok (1938), Ma­gyar város (1939), Magyar falu (1940), Ma­gyar tanyák (1942), stb. 1937-ben a Márciusi Front meghatározó egyénisége, 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója, majd 1945-től 1949-ig főtit­kára. 1945 után különböző miniszteri poszto­kat töltött be (belügyminiszter, államminisz­ter, földművelésügyi-, igazságügy-minisz­ter). 1964-től 1970-ig az MTA alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára, 1965-től az Elnöki Tanács tagja volt. Ezidőtájt elsősorban a termelőszövetkezeti üzemszervezés kérdései foglalkoztatták. Fe­hér Lajossal együtt alakították ki a sikeres magyar mezőgazdasági modellt, a szövetke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom