Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Helytörténet - Köpösdi Vera: Az 1906. évi békési aratósztrájk

június 30-án 156 pár arató. A megkötött szerződés szerint e munkások nem akartak dolgozni. „Inkább munka nélkül fogunk koplalni — mondták —, mint öt heti keserves munka árán.” A sztrájkot jelentették Popovics Szilveszter főszolgabírónak, s az már a sztrájkbalépés napján délután 3 órára tárgyalásra idézte meg a sztrájkolókat. Az uradalom képviseletében Emperl Ernő intéző jelent meg. A főszolgabíró egyezségre szólította föl a feleket, ez azonban nem jött létre. Emperl Ernő intéző a munkások megbüntetését kérte, mert azok a konvenció fölvétele után a munkát megtagadták. A fölvett konvencióért fejenként 25 korona kártérítést kért.

A sztrájkolok nevében Borbély István bandagazda adta elő sérelmüket. A szerződést már február 2-án megkötötték. Az intéző nem engedte, hogy a munkások a szerződésbe „belenézzenek”; aki el akarta olvasni, az nem írhatta alá azt, mert — mint mondták — az már „izgató”. Június 29-én kimentek, hogy megkezdjék az aratást, de látták, hogy a gabona annyira gazos és dőlt, hogy kétszer annyi ideig tartana az aratás, mint máskor, s a marokverők munkabére is felszökött a tavalyi 25 koronáról 30—40 koronára. Kiszámították, hogy a marokverők kifizetése után a kaszásnak — a szerződésben szereplő bérviszonyok mellett — 1 q 65 kg gabonája maradna, s úgy vélik, hogy ezért nem érdemes dolgozni egy nyáron át.

Ezért kénytelenek: az ősziekből a 13. rész helyett 10.-et, tavasziakból 12. helyett a 9. részt kérni, és 60 kg biztosíték helyett 80 kg-ot kérnek az ősziből, 55 kg helyett 70 kg-ot a tavasziból. A kikapott konvención kívül (amely 21 dolgozó napra 70 kg búza, 5 kg szalonna, 2 kg só, 61 1 kása, 6 1 pálinka és fillér tűzifaváltság), 20 kg búza, 2 kg szalonna, 1 kg só, 1 1 kása, 1 1 pálinka és 50 fillér tűzifaváltság szerepel még követeléseikben. Emperl Ernő intéző felajánlott 6 aratógépet és minden 6 ember után 1 pár pótmunkás kiküldését. Ha a munka 3 hétnél tovább tartana, megkapnák a konvenciót. Az intéző azt is megígérte: közbe fog járni a grófnál, hogy — a szokottnál sokkal nehezebb aratási munkákra való tekintettel — adjon jutalmat a munkásoknak, de a szerződéstől nem tér el. A munkások viszont tudták, hogy aratógépet dőlt gabonában nem lehet használni, a pótmunkások pedig rendszerint több bajt okoznak, mint segítséget. Az ajándékra vonatkozó ígérertet pedig korábbi tapasztalataik alapján nem vehették komolyan. Az intéző ígéretei így tk. semmit sem jelentettek. Az eredménytelen tárgyalás után Popovics Szilveszter 7—7, más források szerint 10—10 napi elzárásra ítélte a sztrájkolókat. Egyik-másik közülük munkába állt, de a legtöbb makacsul megmaradt elhatározása mellett, számítva eddig még sztrájkba nem lépett munkástársaira. És valóban: mintegy 3—400-an jelentették ki, hogy szolidaritást vállalnak a sztrájkolókkal. Pár nap múlva az uradalom 760 tartalékmunkást kért, pedig az eredetileg sztrájkolok száma nem volt ilyen magas. így feltehető, hogy az eredeti sztrájkolólétszám és a 760 munkabeszüntető közötti különbség azok közül került ki, akik szolidaritásból csatlakoztak a mozgalomhoz. Hely hiánya miatt azonban csak 27 embert, a 27 bandagazdát zárták le. Ezeket először egy rendkívül kicsi helyiségbe zsúfolták össze, ahol szinte megmozdulni sem tudtak. Kecskeméti Ferenc országgyűlési képviselő jelentést tett erről a földművelésügyi miniszternek. Az intézkedett is, mire még rosszabb helyre tették a munkásokat. Atkísérték őket ui. a gróf dohos, egészségtelen levegőjű magtárába, amelynek a szomszédságában volt a sertéshizlaló. Elképzelhető, milyen egészségügyi viszonyok lehettek ott a nagy melegben! „A bezárt munkások azonban nem aggódtak — írja a Békésmegyei Híradó — hiszik, hogy különben is kenyér nélkül maradtak volna. Az asszonyok is buzdítják férjeiket, hogy nem engedik őket olcsón dolgozni a grófnak.”

A többi munkásokat — akiket helyszűke miatt egyelőre szabadon kellett bocsátani — kitiltották a pusztáról. A község pedig tömve volt katonával és csendőrrel. „Egy század katona és 30 csendőr cirkál a városban. Mintha forradalom készülne.”

80